Az Aradi Magyar Napok keretében megrendezett XII. Véndiák-találkozó fakultatív programja volt Török Zsolt aradi hegymászó előadása szombaton déli 12-kor a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében.

A zsúfolásig megtelt teremben még álltak is az érdeklődők, Zsolt előadása előtt Stefanov Titus, az aradi hegymászás és turizmus egyik ismert „nagy öregje” röviden méltatta Zsolt tevékenységét, és elismerésül az aradi hegymászónak egy kitüntetésnek szánt ezüst kompozíciót adott át, amely az alpinizmust ábrázolja.

Zsolt ezúttal is a maga egyszerűségével, szerénységével, meghatódva reagált az ajándékra: „A világ legjobb hegymászói megkapják az Arany jégcsákány-díjat. Valahol minden hegymászó arról álmodik, hogy egy adott pillanatban tud olyant produkálni, olyant letenni az asztalra, hogy megkapja ezt a díjat. Ez egy szép álom. Ez a kompozíció, amit most a kezemben tartok, számomra az Arany jégcsákány-díjat jelenti itt Aradon, abban az iskolában, ahonnan elindultam.”

Elmondta, hogy bár tudja, nagyon sokan várják beszámolóját a 2013-as Nanga Parbat Expedícióról, viszont a komoly, hosszabb dokumentumfilm most készül, majd néhány hónap múlva a nagyszínházban mutatják be a nagyközönségnek.

Volt azonban az idei expedíción kívül is miről beszélni, mit nézni. Mesélt az Erőss Zsolttal való találkozásáról, a kezdetekről, a hegymászás szenvedélyéről, gyermekkori emlékeket idézett fel, miközben egy rövidfilmet nézhettek meg az egybegyűltek Zsolt eddigi tevékenységéről.

„Erőss Zsoltnak az első nyolcezrese a Nanga Parbat volt, mégpedig egyedül mászta meg. Számomra is az első nyolcezres, amit sikeresen megmásztam, szintén a Nanga Parbat. Ez a közös a mi történetünkben” – mesélte Zsolt.

A következő rövidfilm a radnai kőbányánál készült, bemutatása mintegy válaszként szolgált a sokak által gyakran feltett kérdésre: hogyan lehet megmászni egy falat?

„Ami legszükségesebb a mászáshoz, az az emberi agy. A mászás erről szól, és nem az erős ujjakról, erős karokról. Természetesen kell egy fizikai felkészültség hozzá. A mászás maga a mozgáskultúra. Az ember össze kell kombinálja a lépéseket, mozdulatokat, a súlypontjával dolgozik, hogy fel tudjon jutni a falakon” – mesélte a vetítések között Zsolt.

2011-ben Romániában elsőként sikerült Zsoltnak befejeznie az Alpok-trilógiát, ez azt jelenti, hogy öt alpesi ország (Szlovénia, Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország) érintésével 16 legendás, különböző nehézségi fokozatú falat – összesen 16 450 métert – mászott meg. A Nagy falak maratonja – Legendák nyomában elnevezésű projekt sikeres teljesítése után készült 35 perces filmet is bemutatta szombaton délben a Csiky dísztermében.

Természetesen szó esett a Nanga Parbat Expedícióról is, mind a tavalyi sikertelen, mind az idei sikeres expedícióról. Kronológiai sorrendben összeállított fotókkal adott ízelítőt az idei expedícióból oly módon, hogy aki eddig nem volt kíváncsi, a látott képek alapján biztosan ott lesz majd a nagyszínházban, amikor bemutatásra kerül az expedícióról készült dokumentumfilm.

Demény Ágnes
nyugatijelen.com

sport  2013.09.30. | 07:11 Magashegyi utakon Török Zsolttal