A medvéknek nincsenek nagy igényeik, élelemre van szükségük és háborítatlan környezetre. A máramarosi medvék átkelőhelyei azonban veszélyeztetve vannak, ezért a WWF romániai szervezete egy két évig tartó munkálat során próbálta bebiztosítani azokat.

Máramarosban kb. 200-250 medve él, ez csak töredéke a hazánk területén élő, mintegy 6000-esre becsült állománynak, de ez a létszám nagyon könnyen drasztikusan lecsökkenhet. A WWF azon dolgozik, hogy a kohóvölgyi erdőben (Strâmbu Bãiuþ) olyan ökológiai folyosót alakítson ki, amely biztosítja, hogy a medvék a Cibles-hegységből a Gutin-hegységbe juthassanak. Az állatoknak ugyanis ez egyre nehezebben sikerül a környéken zajló fakitermelések és építkezések miatt.

A Nyitott határok a román és ukrán Kárpátok medvéinek elnevezésű projekt egy millió hektárnyi területet célzott meg, amelyen hat olyan területet térképezett fel, amelyek a természetes környezetet fragmentálják.

A kutatók öt medvét fogtak be, amelyekre nyomkövetőt helyeztek el. Az egyik közülük egy hónapon belül vadorzás áldozatává vált, a másodiknak sikerült megszabadulni a nyomkövetőtől, a három nyomon követhető medvét követve azonban kiviláglottak azok a zónák, ahol problémájuk akadt. 6000 – 10 000 hektárnyi területen bizonyosodott be, hogy a medvék nagyon megszenvednek, ez hat átjárót jelent, amelyek még funkcionálnak ugyan, de a fakivágások, az építkezések és más beavatkozások miatt kritikus állapotban vannak.

Ennek következtében az ott élő medvék éjjeli állatokká váltak, az erdőket csak ezen napszakokban merik átszelni, holott kétszáz évvel ezelőtt még nappal gyűjtötték az élelmet.

A szakértők célja az, hogy megkönnyítsék a medvék számára egyik élőhelyről a másikba való átjutást. E célból sorompókat és korlátokat helyeztek el ott, ahol a megfigyelések szerint az állatok leginkább közlekednek.

A WWF szakemberei a két év alatt összegyűlt dokumentációt át fogják adni az illetékes hatóságoknak, akiknek kötelességük intézkedniük az állatok védelmében.

„Jelenleg nem rendelkezünk a szükséges eszközökkel, hogy ezeket az ökológiai folyosókat hosszú távon fenntartsuk,. A jelenlegi törvénykezésben az ökológiai folyosót a vadon élő fajok áthaladási zónájaként említik, azonban nincs meghatározott módszer ezek kezelésére nézve. El fogunk küldeni az illetékes hatóságoknak egy pontos leírást ezekről a zónákról, és minden kritikus szektorra nézve javaslatokat fogunk tenni. Mellékelni fogjuk az ezekről készített térképeket is. A hatóságok dolga a lépéseket megtenni, csupán annyi a feladatuk, hogy biztosítsák az intézkedések végrehajtását”

– nyilatkozta Cristi Papp, a máramarosi projekt koordinátora.

Máramaros területén 250 000 hektárnyi erdőség van, ebből 110 000 hektárnyi a védett a kitermelésekkel szemben. 4500 hektárnyi erdőség pedig „szűz terület”, amelyből 3800 rendelkezik bizonylattal. A kohóvölgyi erdőség az egyik ilyen szűz terület.

„Egy szűz erdő olyan, mint egy élő laboratórium”

– mondja Costel Bucur a WWF Erdő és Védett területek részlegének igazgatója. Kifejti, hogy az erdőben több millió faj él az egysejtűektől kezdve az emlősökig, egy olyan tökéletes rendszerben, ahol nincs szükség emberi beavatkozásra.

A hat ökológiai folyosót a WWF 20 infravörös-technológiával ellátott kamerája figyeli. Ezeket egy éve helyezték el a szervezet munkatársai, és 10-15 naponta váltogatták őket. A szenzoruk 10-12 méter távolságnyi területet képes érzékelni. A kamerák három hét működés után már 6 medvét örökítettek meg, mindannyiukat éjszaka. Nappal csupán embereket és kutyákat.

nagybanya.ro / Bányavidéki Új Szó / transindex.ro

környezetünk  2014.04.27. | 07:34 Szabad átjárás a máramarosi medvéknek