Szabolcs vezér ábrázolása a Képes Krónikában

Szabolcs a 10. században élt magyar vezér, a 11. századtól induló magyar gestairodalomban megőrzött hagyomány szerint a honfoglalók "második kapitánya" és a Csák nemzetség őse volt.

Szabolcs nevét elsőként vélhetően a XI. században keletkezett ún. ősgesta őrizte meg, ennek szövege egyebek mellett a XIV. századi krónikaszerkesztményben maradt fenn. Eszerint

"Szabolcs (Zoboleh) volt a második kapitány, tőle származik a Csák nemzetség. Állítólag azon a mezőn, illetve helyen telepedett le, ahol most Csák vára fekszik elpusztítva. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, később azután Csák megparancsolta, hogy annak a halála után rokonai és családja az ő nevén nevezzék; előbb ugyanis Szabolcs várának (Zoboleye) mondták"

(Bellus Ibolya fordítása).

A XIII. század elején alkotó Anonymus szerint Szabolcs a honfoglaló magyarokat vezető hét férfi egyikének, Elődnek a fia volt, "akitől a Csák-nemzetség ered". Elbeszélése szerint

"Szabolcs, a nagy vitézségű férfiú szemrevételezett egy Tisza menti helyet, majd mikor közelebbről megismerte előnyeit, úgy vélte, hogy várépítésre különösen alkalmas lenne. Miután társaival együtt döntést hozott, az egybehívott szolganéppel nagy árkot ásatott és egy igen erős földvárat építtetett, amelyet ma Szabolcsnak hívnak"

(Veszprémy László fordítása).

Anonymus szerint Tas oldalán Szabolcs vezette Szatmár és az ismeretlen helyen fekvő Sárvár várának elfoglalását, majd a Meszesi kapuig nyomultak előre, visszafelé vezető útjukon pedig a dorogmai réven keltek át. Elbeszélésében Szabolcsot Zolta fejedelem később az I. Ottó német király ellen küldött sereg egyik vezérévé nevezte ki.

Szerepe

A gestákban megőrzött, nem egyszer ellentmondásos információk alapján a kutatók éles vitákat folytatnak Szabolcs szerepéről. A problémát nehezíti, hogy neve egyetlen külföldi forrásban sem maradt fenn, kizárólag a középkori magyarországi szerzők tesznek említést róla.

A gestaírók általános gyakorlata volt, hogy helynevekből történeti eseményeket vezettek le, Csák várának építését a Csák-nemzetség vélhetően létező eredethagyománya miatt kötötték Szabolcshoz, míg Szabolcs várának alapítóját a névazonosság miatt azonosította Anonymus Szabolcs személyével. Az adatok hitelességét erősen lerontják azok a régészeti kutatások, amelyek nyomán a korai földvárak építését a X. század utolsó harmadára, jóval a honfoglalás utánra lehet datálni.

Kétséges az is, hogy Szabolcs apja Előd lett volna, az ő nevét a kutatók jelentős része költöttnek tartja, mely az "ős, felmenő" jelentést takarja. Más feltevések az Előd nevet az „elővéd” szóval hozzák összefüggésbe, a hadrendben ilyen szerepet betöltő törzs vezérének tartják. Nem igazolható egyértelműen, hogy Szabolcs a honfoglalás korában élt volna, a legkorábbi gestákban összeállított vezérnévsor több olyan személy (Bulcsú, Lél) nevét is tartalmazza, akik a X. század második harmadában éltek.

Utódai

Anonymus és a magyar ősgesta szerzője egyaránt megőrizte azt a hagyományt, hogy Szabolcs volt a Csák-nemzetség őse. A nemzetséget az általános szokások szerint a Szent István korába helyezett ősről, ez esetben Csákról nevezték el, aki a Névtelen állítása szerint Szabolcs unokája volt.