Koritár Zsuzsanna

Minden épület egyedi, ezért nincsenek kőbe vésett megoldások az energetikai előírások teljesítésére. Helyette olyan készlettárat érdemes felsorakoztatni, mely az építész és gépész szakemberek kooperációján, együtt gondolkodásán keresztül vezet az optimális, energiahatékony épületekhez már a közeljövőben is.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet országos képzéssorozatán az épületenergetikai készlettár mellett még hasznos ismereteket kaptak a részvevők a lehetséges építésjogi és -etikai buktatókról és fogódzókról is. 

Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésére, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangzott el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve.

Együttműködés: a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások egyik záloga

A képzéssorozat nagy előnye volt, hogy egy tartalmas nap keretében nagyon sok, egymásra épülő és összecsengő üzenetben lehetett a minőségi energetikai termékek és szolgáltatások jelentőségét nyomatékosítani. Az építész és gépész előadó kollégák együttgondolkodásán keresztül pedig a napjainkban ritkaság számba menő kooperáció tudott megvalósulni, mely példaértékkel bír a résztvevők számára is, hiszen a minőségi, valós energia-megtakarítással járó beruházások is az épülettervezők, kivitelezők és üzemeltetők együttműködése mentén tudnak megvalósulni. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távú üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen.

A felsorakoztatott épületenergetikai készlettár egyaránt mutatott megoldásokat az újépítésekkel és a meglévő épületek korszerűsítésével kapcsolatban. Konszenzus van abban, hogy idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját, amit az erre irányuló kedvező központi intézkedéseknek tulajdonítanak. A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa kivezetése azonban feltehetően csökkenteni fogja a most tapasztalható intenzív lakásépítési hullámot, ami egyes prognózisok szerint a lakásfelújításoknak fog kedvezni [Építési Piaci Prognózis, 2018.].  

Az újépítésekhez hasonlóan a felújítást ösztönző programok is szükségesek

A lakáskorszerűsítések fellendülése szükséges is lenne: Magyarország európai uniós energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítése csak ezzel együtt érhető el. Az újépítések piacán bár intenzív a növekedés, és az idei év első három negyedévben a KSH szerint a tavalyihoz képest 28%-kal több, 10,218 új lakás épült, ez a szám azonban nem olyan léptékű, hogy jelentősen hozzá tudjon járulni az energia-megtakarítási célokhoz. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. A jelentős energia-felhasználó ágazatok közül a lakosság a legnagyobb, az ország energiafogyasztásának több mint egyharmadáért felel. A háztartások által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne a lakóépületek komplex energetikai felújításával. A kitűzött cél ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén.

A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Ehhez célszerű lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok.

Másfelől egy hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszer jót tesz az építőiparnak is: stabilizál, területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát támogatja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint [elsősorban Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott], addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások ösztönzése képes országosan kiegyenlíteni az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős, hisz piaci tapasztalatok szerint kiegyensúlyozott piaci környezetben minden újépítésre 10 felújítás jut; ez különösen az építőipari KKV-k helyzetének kiegyensúlyozásában tudna komoly szerepet játszani.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet köszönetét fejezi ki azoknak a szakembereknek és vállalatoknak, akik tudásukkal, idejükkel, támogatásukkal hozzájárultak az energetikai szemléletformáló rendezvénysorozat létrejöttéhez, megvalósításához és szakmai színvonalához.