A magasabb hőmérséklet és a hosszabb nyarak miatt új területeket hódítanak meg a tundrán az alaszkai jávorszarvasok, derült ki egy kutatásból.
A jelenség annak köszönhető, hogy a klímaváltozás miatt az állatok fő táplálékául szolgáló cserjék igencsak megnőttek. Ennek következtében az állatok több eleséghez juthatnak, és mivel követik az egyre terebélyesedő növényeket, elterjedési területüket több száz kilométerrel észak felé nyomhatják.
A tudósok úgy gondolják, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a jávorszarvasok (Alces alces) újabb és újabb régiókat hódíthatnak meg.
Nem volt ez mindig így, a 20. század elején például a jávorszarvasok száma drámai mértékben visszaesett, 2009-től a populációszám viszont ismét növekedni kezdett. A PLOS ONE folyóiratban publikált tanulmány szerint a fordulat nem a vadászat visszaszorulása, hanem a megváltozott környezeti viszonyok miatt következett be.
Míg a rénszarvasok a hóban is képesek ásni eleség után, a jávorszarvasok csak a hótakaró alól kikandikáló bokrokat és növényeket tudják elfogyasztani. A kutatók 1860-ig visszamenőleg tanulmányozták a bokrok magassága és a hőmérséklet közötti összefüggést.
Azt találták, hogy a 20. században végbemenő globális felmelegedés miatt kitolódott a növények növekedése szempontjából kedvező időszak, így a cserjék magassága 1860 és 2009 között 1,1 méterről 2 méterre változott. Főként emiatt lehet, hogy az elmúlt 10 évben robbanásszerűen kezdtek elterjedni a tundrán e nagytestű növényevők.
Nem csak a jávorszarvasoknak kedvez a felmelegedés, a hócipős nyúl (Lepus americanus) is egyre északabbra húzódik a bőségesebb táplálék miatt. A tudósok szerint, ha a tendencia folytatódik, az élővilág képe teljesen átformálódhat a régióban.
Ráadásul mivel a klímaváltozás nem mérséklődik a jávorszarvasok terjeszkedése folytatódni fog a továbbiakban is az északi partvidék irányába. Hasonló jelenség figyelhető meg Kanadában és Észak-Oroszországban.
Forrás: bbc/origo
Kommentáld!