Közpénzből újítottak fel közingatlant Szolnokon, a munkák legkevesebb 80, más számítások szerint 300 molnárfecske-család pusztulásával, de legalábbis elüldözésével jártak. A rendőrség egy ideig tologatta az aktákat, mára megszüntette a nyomozást. Az Átlátszó szerzője civil aktivistaként végigküzdötte, és dokumentálta is a történteket.

Tábla hirdeti Szolnokon a Széchenyi körúton, hogy a lakótelepi orvosi rendelő fejlesztésére 243 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a város. A tábla körül, az épületen több helyen, levert fecskefészkek nyoma látszik. Nem néhány, hanem rengeteg fecskefészeké.  Civilek 200-300 fecskefészket számoltak össze az orvosi rendelő falán és beszögeléseiben.  A  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal  Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának munkatársa, dr. Nemes Gábor mindösszesen nyolcvan fészket vélelmezett. De a számháborúnál fontosabb, hogy a fecskefészkek leverése engedéllyel is kizárólag a fészkelési időszak megkezdéséig lehetséges.

Ám a közbeszerzési pályázatot elnyerő Niké 26 Kft. az építkezési munkálatokat csak május 20. után kezdte meg. Addigra a védett molnárfecskék már hazánkba értek, s az épületet úgy állványozták fel és vették körbe hálókkal, hogy ott már fecskék fészkeltek. A fészkelő fecskéket zavaró hálók és zavaró szalagok pedig naponta szaporodtak, annak ellenére, hogy egyértelműen látszott, az épületen fészkelő fecskék élnek. A rendelőhöz naponta kijártunk, fényképeztem megriadt madarakat, akik éles hangon hívták egymást, és az eltávolíttatott háló helyén fészkéről kirepülő madarat is. A helyszínen készült képgalériánk itt nézegethető.

A rendelő  két alkalmazottját egyik ilyen fészek-ellenőrző napon kértem, engedjenek fel az emeletre, hogy megnézhessem, az ablak beszögellésekben, ahova időközben hálót is felhelyeztek a zavaró szalagok mellé, fészkelnek-e fecskék. Ocsmány szavak kíséretében, kifejezetten fenyegető harcmodorban küldtek el melegebb égtájakra és az orrom előtt becsapták az ajtót. A férfit  korábban láttam már, a nő ismeretlen volt. A férfi random azon a területi bejáráson jelent meg, amit  a természetvédelmi hivatal részéről dr. Nemes Gáborék szervezetek. Ezen részt vett még dr. Tallósi Béla, a természetvédelmi hivataltól,  továbbá a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa, Wilhelm Ákos is.

Az építési terület bejárásra érkezett ismeretlen, ám a konfliktust jól ismerő  férfi kérés nélkül, agresszív vitamodorban magyarázta: itt minden szabályos volt és nincsenek fecskék az épületen. Az emeletre viszont egy következő nap  éppen ő nem engedett fel, s a bejáráson sem szorgalmazta, nézzünk már be az emeleti ablak fészkeibe, amelyek körül folyamatosan mozgó állatokat észleltünk.  Az épületnek erre az oldalára egyébként a nyilvános felzúdulás után dr. Nemes Gábor beállványozási tilalmat rendelt el, viszont a zavaró szalagok után még hálókat is szereltettek fel, ami nyilvánvalóan zavarja a fészkelő, költő madarakat a szaporodásban.

Váratlan találkozás egy következő alkalommal is volt az épületnél. Éppen fényképeket készítettem, amikor egy ismeretlen férfi a nevemen szólított: Horváth István volt, a felújítási munkákat a közbeszerzésen elnyert Niké 26 Kft. ügyvezetője.

Fecskebarát “idill” Szolnokon. Kép: Kármán Irén

Még ki sem írták a közbeszerzést, amikor a fészkek leveréséről már döntöttek?

Akkor megígérte, mindenre válaszol, interjút ad, leülünk egy kávé mellé és megbeszéljük ezt a „fecskeügyet”. Később azonban kezdeményezésemet a találkozóra elvetette, és írásban sem válaszolt a kérdéseimre, annak ellenére, hogy megígérte. Ezen talán kár is csodálkozni, hiszen találkozásunkkor annyit elmondott, hogy a fecskék eltávolítására a kérelmet már tavaly decemberben “beadták”, miközben a közbeszerzési pályázatot csak 2019. február 25-i ülésén tárgyalta a Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottsága és a közbeszerzésre az ajánlattételi határidő  is csak 2019. január 9-én zárult le

A mai napig nem tudjuk tehát, kik “adták be” az eredményes közbeszerzési pályázat elbírálása előtt az engedélyekre a kérelmet. Ahogy azt sem, hogy az építési területet mikor, hogyan adták át, a jegyzőkönyvekben mi szerepel. A Hivatal összezár. Hozzávetőlegesen ugyanezeket a kérdéseket egyébként Radócz Zoltán (MSZP) önkormányzati képviselő írásban is feltette a polgármesternek, de egyelőre ő sem kapott választ.

Május 29-én 12 óra 22 perckor kaptam azokat a sokkoló felvételeket, amelyeken kétségbeesett fecskék keresik fészkeiket az ablakok beszögelléseiben. Még  aznap este a helyszínre mentem. A szakadó esőben senkit sem láttam a hálókkal körbevett építkezés körül, és egy bozóton keresztül beléptem az építési területre (önkormányzati ingatlan utcafrontja, nem lehet magánterület, ráadásul az életvédelmet fontosabbnak éreztem).

Megtaláltam a fotókon látott állványokat, egyikre felmásztam és a rengeteg levert fecskefészek között egy tetőperem alatti sarokban élő fecskéket láttam csonka, megrongált fészkekben. Lefotóztam, feltettem a Facebookra. A fotókat és a bejegyzéseimet több mint ötezren osztották meg, ami beindította a szolnoki fecskék mentésére a civilmozgalmat.

 

Először csak a fecskéket láttuk, most viszont már tudható, egy embertelen, haszonszerző gépezet zárt össze, amint a nyilvánosság mértéke elérte a városvezetés ingerküszöbét.

A   Természetvédelmi Főosztály például a mai napig nem adott írásbeli kérdésekre választ. Miközben a szolnoki rádió és televízió, illetve a szoljon.hu portál napi szinten sulykolta a hallgatókba, nézőkbe, olvasókba, hogy a civilek „rémhíreket” terjesztenek a facebookon a fecskékről.

A közösségi média hatására madármentők, állatvédők hívtak, információkkal akartak segíteni, ha bizonyítani akarjuk a természetkárosítást, fecskefészek maradványokat és csipaszokat, tojásokat keressünk a földön. Ha ilyeneket nem találunk, akkor a kukászsákokat és a szemetes konténereket kell átnézni.

Nem keresgéltünk. A másnapi fészek ellenőrzéskor páran a baráti társaságból úgy döntöttünk, rendőrt hívunk, mert a fecskék mozgásából a természetkárosítás megalapozott gyanúját vélelmeztük. Szekeres Éva szolnoki lakos, állatbarát (és momentumos önkormányzati képviselőjelölt) telefonált és szakadó esőben, másfél órát vártunk, közben Éva kétszer megsürgette a hívását. A kiérkező rendőrök  tanácstalannak tűntek, majd elhangzott pár bizarr dolog a helyszínelés során. Például az, hogy az építési terület „magánterület” és aki oda belép, magánlaksértést követ el, tehát ők, a helyszínre érkező rendőrök, nem mennek be a feltételezett bűncselekmény elkövetésének helyszínére.

Aztán telefonálgatás következett, és mégiscsak beléptek, bűnügyi helyszínelő is érkezett, mert a rendőröknek valaki a telefonba elmondhatta, a városi közintézmény utcafrontja nem magánterület akkor sem, ha az építtető cég behálózta az állványok környékét.  A helyszínelés órákon keresztül folyt, tanúkat hallgattak meg, fotókat készítettek, úgy tűnt, az ügyet komolyan veszik.  A rendőrségi feljelentést követően a hivatal vezetője, dr. Nemes Gábor terület bejárást szervezett, amire ugyan nem hívtak, de fülest kaptam és elmentem. A terület bejárása egy abszurd győzködés volt arról, hogy „higgyük el, nincsenek ott már fecskék” és a „fészkek leverése szabályosan történt”.

A fotók viszont mutatták, a rendőrségi feljelentést követően felhelyezett madárriasztó hálók alatt élő állatok vannak. Dr. Nemes Gábor az érvelést valahogy magáévá tette, és a  hálókat levetette a rendelőnek a bejárati részénél található lépcső feletti tető alól, de a hivatalosan feltett kérdéseimre azóta sem válaszolt. A kérdések:

• A Niké 26 Kft. (a kivitelező cég) mikor adott be először kérelmet a hatósághoz a fecskefészkek eltávolítása tárgyában?
• Az engedélyt mikori dátummal keltezték és mikor emelkedett jogerőre?
• Az engedélyben mi szerepel pontosan, annak tartalmát esetleg meg lehet-e ismerni?
• Az engedély milyen jogszabályokon alapszik?
• Az engedély kiadása után a fészekeltávolítási műveleteket mikor ellenőrizték?
• A fecskék Magyarországra érkezésének idei pontos dátumáról van-e a természetvédelmi hatóságnak információja, azt honnan szerezték be?
• A fecskék Magyarországra érkezése után a madarak visszafészkelését ellenőrizték-e és hogyan, milyen módszerekkel akadályozták?
• Pontosan mikor kezdődtek az önök információi szerint a kivitelezési munkák?
• A kivitelezés megkezdése után volt-e információjuk arról, hogy fészkelő madarak vannak az épületen és azok védelmére milyen óvintézkedéseket tettek?

Természetkárosítást vélelmeztünk, sőt, vélelmezünk most is. A Szolnoki Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya azonban a 16010/1118/2019.bü számú határozatával megszüntette az eljárást bűncselekmény hiányában, így a  Büntető Törvénykönyvbe ütköző tényállást nem tártak fel. Szekeres Éva értetlenül olvassa a megszüntető határozatot, amelynek indoklási része ugyanazt a fikciót ismétli, amit hallottunk a természetvédelmi főosztály részéről, hogy a fészkeket engedéllyel verték le.

A nyomozást megszüntető határozat 2019. június 5-én kelt. Hamarabb tudott a megszüntetésről a Niké 26 Kft. ügyvezetője, Horváth István, mint maga a természetkárosítást vélelmező hölgy, Szekeres Éva. Ő július 4-én tőlem tudta meg, hogy az eljárást megszüntették, hiszen engem szóban tájékoztatott Horváth István, amikor interjút akartam tőle kérni. 

A nyomozást megszüntető határozat indoklási részében egyáltalán nem esik arról szó, hogy a fészkek leverése után az épület felállványozásáig mi történt. Ezt kifogásolta Szekeres Éva a feljelentésében, és erősítettük meg mi is, többen tanúként, fotókkal, tanúvallomásokkal, hogy a madarak visszafészkelése után folyamatosan zavarták a költsében a madarakat.

A Btk. 242. szakasz 1) bekezdése azt mondja: „aki fokozottan védett élő szervezet egyedét vagy a védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, (…) jogellenesen (…) károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki gondatlanságból követi el ugyanezt, két évig terjedő szabadságvesztésre büntethető. Élő szervezet egyede a törvény alkalmazásában az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota.”

Az 1996. évi LIII. A természet védelméről szóló törvény is pontosan fogalmaz: 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj egyede fészkének áttelepítéséhez.

Összevetve a két jogszabályt: szó sincs arról, hogy védett állatfajok globális szaporodóhelyének megsemmisítésére engedélyeket lehetne kiadni. Van ugyan két alacsonyabb, nem törvényi szintű jogszabály, amely az építésügyi eljárásokat hivatott szabályozni, ebben tér ki a jogalkotó a “külön engedélyre”, de itt is szempont a körültekintés és alapos indok.

Mivel a természetvédelmi főosztály határozatát nem láttuk, kérdéseinkre nem válaszoltak, így nem tudható: milyen fokozatosságot és alapos indokot találtak a globális, épületeen teljes körűen végrehajtott molnárfecske fészkelőhelyek megsemmisítésére.

A vélt “fertőző közellenség”. Kép: Kármán Irén

Szolnok a fecskék kedvenc városa volt

Szolnokon a  molnárfecskék jelenléte olyannyira jellemző volt, hogy 2010-ben, a „fecskék évében” Magyarországon és Közép-Európában itt tartották nyilván a legtöbb egyedet. A madarak második legkedveltebb városa Makó volt, ahol a „fecskeháborút”  a Bérpalota párkánya alatt költő 400-500 fecskepár érdekében lefolytatták a természetvédők, úgynevezett „fecskepelenkákat” helyeztek el a fészkek alatt. Ez többnyire egy rögzített deszka, amit a madarak elvonulásával le lehet tisztítani.

Szolnok sem volt mindig ennyire barbár a madarakkal, a nyolcvanas évek elején az akkori Ságvári, ma Boldog Sándor István körutat városi védelem alá helyezte a tanács. A fecskék ugyanis előszeretettel fészkeltek az utca házaira, elsősorban a piac közelsége miatt – vélekedett a Hortobágyi Nemzeti Park biológus munkatársa egyik beszélgetésünk alkalmával -, mert itt talált magának nagy mennyiségű repülő rovart, elsősorban legyet, ami a fecskék fő tápláléka.

A Ságvári (Boldog Sándor István) házait elhagyták a madarak, itt is volt vita annak idején a fészkek illegális leverése miatt is, a városhoz viszont hűek maradtak a molnárfecskék, amelyeknek  eszmei értéke egyedenként 50 ezer forint, pusztításuk, fészkeik leverése tehát jócskán beleillik a büntető törvénykönyv tényállásába.

Fertőznek a fecskék – ez a fészekleverők egyik érve

A természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra leginkább a költési időszakban irányul figyelem. A fecskék fészkei és a fészkelőhelyek engedély nélküli bolygatása, elpusztítása törvénytelen. A tapasztalat azt mutatja, az emberek egyre türelmetlenebbek a fecskékkel, írja Jámborné Balog Tünde A makói fecskepalota című cikkében (Honismeret 2010/2 szám)   „zajosak és piszkosak”. A Széchenyi körúti rendelő fészek leveretése mögött olyan érvelés is húzódik, hogy „fertőzőek” egy egészségügyi intézmény bejáratánál, ablakaiban és beszögelléseiben.

Dr. Nemes Gábor szerint évek óta arra hivatkozott a gyógyszertár és a rendelő, hogy a madaraknak ott, az egészségügyi intézmény bejáratánál semmi keresnivalójuk nincs. Így a  nyílászáró cserékkel, mintegy ürügyként, globális fészek megsemmisítést lehetett végrehajtani valamiféle ködös és tudományosan nem alátámasztott lappangó igény alapján. A gyógyszertár bejáratánál már korábban leverték a fészkeket és alaposan behálózták, hogy még véletlenül se költözzenek vissza a madarak a védett perem alá.

A Hortobágyi Nemzeti Park mint a Jász-Nagykun-Szolnok és még két teljes megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és további négy, Csongrád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye részterületeinek természetvédelmi kezelője és természetvédelmi őrszolgálatának biztosítója. A három teljes és a négy rész-megyei területre összesen negyven természetvédelmi őrük van. Ennyi emberrel kell megoldaniuk a területi jelenlétet, és följelentéseteket tenni nem csak a természetvédelmi, hanem a művelés alatt álló mezőgazdasági területeken is, a réteken, legelőkön, erdőkben elkövetett bűncselekmények és szabálysértések ügyében.

Az illegális motocrossozástól a fakivágásig, a mérgezésektől a védett fajok veszélyeztetéséig, orvvadászattól a csapdázásig ügyek elképzelhetetlen sokaságával küzdenek naponta. A természetvédelmi őrök számából következtethető: gyakorlatilag reménytelenül. A természetvédelmi őrök ugyan fegyveres őrök, igazoltatási joguk van és egy-egy tettenérés esetén a természetkárosítás súlyától függően tehetnek feljelentést a kormányhivatalok természetvédelmi osztályához vagy a rendőrséghez, de jóval több természetkárosítás marad látens, mint amennyit feltárnak és esetleg büntetnek.

Kármán Irén Átlátszó.

Nyitókép és fotógaléria: a szerző felvételei