"Szép ez a Balaton...mégis az embernek szíve fáj,
midőn e roppant vízre tekint...Húsz mérföldnyi sima út, nagyobb, mint
némely vármegye...s rajta mégis egyetlen hajó sem libeg...Volna csak
másutt e tó, amarra nyugat felé, s virító városok körítenék, s fürge
gőzösök ünnepelnék az emberész diadalát..."
Széchenyi 55. születésnapján 1846. szeptember 21-én Füreden
vízrebocsátották az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. Fa testét
Óbudán építették, gőzgépét Angliából hozatták.
A Kisfaludy gőzös építését irányító angol és holland szakemberek
szórakoztatására Széchenyi a Fertő tóról Balatonra hozatta Himfy nevű
vitorlását. Kezdeményezése -rendkívül költséges volta miatt- csak kevés
követőre talált. A vitorlázás sokáig néhány különc arisztokrata
kiváltságának számított.
Szécshenyi vitorlásának szállítása
Gőzhajók Magyarországon
A Kisfaludy modellje az esztergomi Duna-múzeumban
A dunai gőzhajózás kezdete 1817. március 21. Ekkor tette meg első próbaútját Bernhard Antal pécsi feltaláló Carolina nevű gőzhajója, melyet a Dráva menti Sellyén
épített. A hajó hossza 13,37 m, szélessége 3,16 méter volt, merülése
1,02 m. 24 lóerős gőzgép hajtotta, melyet részben szintén Bernhard
készített és a korábban vízkerekekkel szerzett tapasztalatait hasznosító
oldalkerekek hajtották előre a járművet.
A hajó egy 488 mázsa súlyú
rakománnyal terhelt uszályt vontatott a Dunán felfelé 3,4 km/h, lefelé
17 km/h sebességgel. A hajót először vontatóként kívánták hasznosítani a
Dunán, de teljesítménye nem volt mindenhol elegendő a feladathoz, ezért
végül Pest, Buda és Óbuda között személyszállításra használták.
Az
utasok a hajó vontatta uszályra szálltak fel és az együttes napi két
menetet teljesített. Természetesen csak hajózási szezonban közlekedett,
mert a hajóhídon olcsóbb volt átkelni és így kevés utasa volt. Egy idő
után visszavitte tulajdonosa a Drávára.
A Balatonon a gőzhajózás Széchenyi István és Kossuth Lajos
kezdeményezésére indult meg.
Sokáig az első és egyetlen balatoni gőzhajó
a Kisfaludy volt, melynek hajótestét az Óbudai Hajógyárban
építették és angol Penn-gyártmányú gőzgépe lapátkereket hajtott.
A hajó
először 1846. szeptember 21-én, Széchényi 55. születésnapján hagyta el a
balatonfüredi
kikötőt.
A hajó 300 férőhelyes utasszállító volt, I. osztályán ebédlő
és könyvtár is volt.
A következő balatoni gőzhajó, mely már csavargőzös
lett, csak 1872-ben követte.
A hajó a Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat megrendelésére készült az
Újpesti Hajógyárban. Az ötven utas szállítására alkalmas, 100 lóerős
hajó 1876-ig óránként 10-12 kilométeres sebességgel menetrendszerűen
bonyolította le a forgalmat a Révfülöp-Boglár-Szepezd útvonalon.
A
társaság 1876-ban csődbe ment, és a gőzös a Dunára került. 2009-ben a
használatból kivont hajó leégett
Kommentáld!