Természet: SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF - A legnagoybb magyar

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.



Széchenyi István reformtevékenysége

 

network.hu

 

Széchenyi újításai

 

Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) Sárvár-felsővidéki gróf, közlekedési miniszter, politikus, író, polihisztor, közgazdász és nem utolsó sorban a „Legnagyobb magyar” eszméi, működése és hatása által a modern, az „Új Magyarország” egyik megteremtője. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik nevéhez.

Már fiatal kora óta rendkívül elégedetlen a Habsburg-monarchia viszonyaival, Magyarország mellőzöttségével, elmaradottságával. Széchényi a rendi csökevényekkel terhelt politikai élet mellett nagy lehetőséget látott a társadalmi cselekvésben, a politikamentes fejlesztő, szintemelő, közvéleményt befolyásoló hatású tettekben. Ezt tükrözi minden kezdeményezése, addig Magyarországon nem ismert technikák, vagy nem működő társadalmi újdonság meghonosítása.

Széchenyi egyszerre újította, fejlesztette birtokát, és próbálta az utazásai során megfigyelt modern gazdasághoz és társadalomhoz tartozó elemeket beépíteni a magyar gyakorlatba.
 

Cenk

network.hu

A cenki birtok 1678-ban a Draskovich-családtól került először csak zálogként a gazdag győri püspök I. Széchényi György kezébe. Ez lehetőséget adott arra, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen. Majd nemzedékekkel később a fertőszéplaki születésű Széchényi Ferenctől örökölte István a birtokot.

A fiatal Széchenyi utazásai során elsősorban Angliában tanulmányozta az ottani gazdasági és politikai viszonyokat. Különösen a technikai újdonságok nyűgözték le, és követésre méltó példaként álltak előtte az ipari forradalom vívmányai. Gazdaságának ügyeit Liebenberg Jánosra, apja korábbi titkárára bízta, aki 1830-tól Lunkányi néven magyar nemességet kapott. Lunkányi a megbízóját jól ismerte, hiszen jószágigazgatói állása előtt ő volt a nevelője.

Szigorának köszönhetően István gróf ifjúi kicsapongásai ellenére sem tudta a ráhagyott örökséget elherdálni. Széchenyi első próbálkozásai a gazdaságban a lótenyésztés nagyszabású fejlesztése volt, melyről Lunkányi közgazdasági számításokkal bizonyította a mértéktelen, tervszerűtlen fejlesztéseknek feleslegességét. Széchenyi István igényeit nem elégítették ki a cenki kastély adottságai, Hild Ferdinánd tervezésében továbbfejlesztette. Az építkezés befejeztével az 1840. augusztus 20-i, István-napi ünnepség egyben házavató is volt. A hetven vendég – köztük Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Batthyány Lajos, Eötvös József– elismerően szóltak a kastélyról, a tágas, levegős, kora romantikus lakószárnyról, a fürdőszobákról, a technikai újdonságokról: angol WC-ről, öntözőrendszerről.

A majorsági gazdálkodás a falu életében is új lehetőségeket hozott. A juhászat nagymértékű fejlesztése, a ménes kialakítása, a „selyembogár”-tenyésztés és a hozzá kapcsolódó gombolyító munkalehetőséget biztosított sok zsellér számára. Széchenyi 1829-től folyamatosan telepíttette az eperfákat, tizenöt év alatt tizenhatezer szederfát ültetett Nagycenken.

A selyemgombolyítót a nagycenki uradalmi major udvarán építtette fel 1837-ben, Nagycenk lett a megye egyik legnagyobb selyemtermelője. Mellette faiskolát is működtetett az általa alapított Sopron-Vasi Szederegylet szükségleteinek kielégítésére. Az 1830-as években létesítette Széchenyi István Cenk első hengermalmát.

Széchenyi a közeli Fertő tó „idegenforgalmi” kihasználására is gondolt. 1837-ben már állt a fürdőház 27 szobával.

1848-ban a Széchenyi által szorgalmazott és egyrészt Cenken be is vezetett változások, ha nem is az ő békés reformpolitikája útján, de bekövetkeztek. Az első népképviseleti országgyűlés kimondta a jobbágyok felszabadítását az úrbéri terhek alól, s bár ennek tényleges megvalósítására csak a szabadságharc után került sor, Nagycenken 44, Kiscenken 21 jobbágycsalád vált földjének teljes jogú tulajdonosává, nagy részben féltelkes – nyolcholdas – családok.

Széchenyi döblingi gyógykezelése alatt is tartotta a kapcsolatot falujával, Tolnay Antal plébánossal levelezett. Az új templom építését is így intézte. A reformer újításai is ebben az időben kezdtek beérni, a faluban több iparágban is megindult a termelés.
 
Magyar Tudós Társaság

network.hu


A magyar nemzeti köztudatból kitörölhetetlenül ismert jelenet: 1825. november 6-án az országgyűlés kerületi ülésén, ahol a nemzeti nevelés és a magyar nyelv terjesztése érdekében szükséges újításokat tárgyalták, Felsőbüki Nagy Pál beszédének hatására felszólalt magyarul Széchényi István gróf.






A gróf a nemzetiségi érzés és a nyelv terjesztése s művelése céljára felajánlotta jószágai egyévi jövedelmét: 600000 forintot.
1830. november 17-én Reviczky Ádám alkancellár jelenlétében megtartották az első igazgatótanácsi gyűlést, amely a Magyar Tudós Társaság elnökévé Teleki József grófot, másodelnökévé pedig Széchenyi Istvánt választotta. Széchenyi sok más elfoglaltsága mellett is állandóan élénk figyelemmel követte a Társaság működését.
 

Nemzeti Kaszinó

network.hu

A gróf már az 1825-27. évi országgyűlés idején Pozsonyban patriótaklubot létesített, s ezt 1826 telén Pestre, az ország valódi központjába kívánta helyezni. Célja a hazai erők egyesítése volt. Arra törekedett, hogy a nemességen kívül a polgárságot, főképp a nagykereskedőket is bevonja az aktív politikai életbe.



Még a pozsonyi országgyűlés ideje alatt megkezdte a pesti kaszinó szervezését. Részvényeseket toborzott, helységet bérelt, s megkezdte a berendezést. Augusztus 20-án megnyílt a Pesti Kaszinó (1830-tól Nemzeti Kaszinó). Működése igen nagy hatással volt a politikai-társadalmi élet fellendülésére, nemcsak Pesten, hanem vidéken is, mert szerte az országban alakultak a pesti mintájára kaszinók.

Ezzel sikerült Széchenyinek kimozdítania a társasági életet a kúriák és a megyeházak vidékies légköréből, és megteremtette a kötetlen társalgás, eszmecsere, „elmesúrlódás” színterét, ahol a tagok felvételénél a rendi különbségekre nem voltak tekintettel.

 

Lóverseny

network.hu

A lóverseny behozatala, amely Ausztriában, éppúgy, mint nálunk, ismeretlen volt. Széchényi tanulmányozta Wesselényi kíséretében az 1822-es tanulmányútján a nyugat-Európa gazdasági és egyéb viszonyait, elsősorban a lótenyésztést, mely út során érintették Münchent, Stuttgartot és Párizst is. A kaszinóval egy időben szervezte a lóversenyeket, amelyeket 1827 óta évente rendszeresen Pesten tartottak. A kaszinónak és a lóversenynek lényeges részevolt abban a tervben, hogy Pestet az ország politikai központjává tegye.

A lóversenyekből alakult ki az Állattenyésztő Egyesület (amely később a Magyar gazdasági egyesület nevet vette fel, s ennek egyik feladata volt a lóversenyek rendezése, a „lesüllyedt lótenyésztés felemelése”. Széchenyi az egyesület tevékenységét igen nagy mértékben támogatta, képviselte érdekeit.
 

A Lánchíd

network.hu

Széchenyi 1821. január 4-én, apja halálakor Debrecenből Bécsbe sietve a jégzajlás miatt Pesten rekedt. Ekkor határozta el magát, hogy Pest és Buda között állandó híd létesítését előmozdítsa. 1832-ben létre hozta a Budapesti Hídegyletet, s ennek a munkájához megszerezte József nádor támogatását.1832-ben és 1834-ben Angliába utazott a hídépítés tanulmányozására, megszervezte a hídépítés műszaki előkészítését, és a közvéleményben egyre inkább tudatosította az állandó híd megvalósításának fontosságát. Buda és Pest önkormányzatával, valamint az udvarral hosszú huzavona után sikerült megegyeznie. A lánchíd építése 1839. szeptember 21-én kezdődött a pesti zárgát építésével. A híd alapkövét 1842. augusztus 24-én tették le. Széchenyi állandóan figyelemmel kísérte a munkálatokat, de az acélláncok vámolása miatt így is csak 1849. november 1-jén tudták átadni a forgalomnak. Széchényi legkedvesebb és talán legfontosabb alkotásának átadásán nem lehetett jelen, ekkor már a döblingi gyógyintézetben kezelték.
 
Gőzhajózás

network.hu

A dunai gőzhajózás ügyének előmozdításában Széchenyi István tette a legtöbbet. Fáradhatatlanul agitált és cikkezett annak érdekében, hogy az ország politikusait és tehetős főurai rábírja a hazai hajózás korszerűsítésére.

Törekvéseinek meg is lett az eredménye, 1829 márciusában a Monarchia főurainak részvényeivel megalakult a Császári és Királyi Szabadalmaztatott Első Dunai Gőzhajózási Társaság (DGT). Nem sokkal később el is készült a részvénytársaság első gőzöse, a császárról elnevezett Franz I., amely 1830. szeptember 4-én tette meg próbaútját Bécs és Pest között. A gőzös sokkal gyorsabb volt, mint az addigi lóvontatású dereglyék. Az út 4-5 hétről 14 órára csökkent sodrásirányban.

1830-tól állandósult a dunai gőzhajózás, és a hajózás zavartalansága érdekében több fejlesztést is véghezvittek, mint például az Al-Duna-szabályozást és a pesti téli kikötő megépítése.
 

Alagút

network.hu

Az alagút elkészítését, melyen át Budáról Pestre a lánchídon keresztül közlekedni lehet, Széchenyi már 1840-es évek elején tervezte. 1845. december 1-én az ő elnöklete alat alakult meg a Budapesti Tunnel Társaság. Részvénytársasági alapon kívánta megvalósítani, de ennek szervezése nehézkesen haladt, s vita volt arról, hogy a műszaki kivitelezést magyarországi vállalkozó végezze-e, vagy pedig Clark Tierney. Az alagút azonban csak 1853-1857 között készült el, Széchenyi elgondolása szerint, Clark tervei alapján.
 
Hengermalom és öntöde

network.hu

Széchenyit a gőzmalom létesítése 1836-ban kezdette foglalkoztatni. 1837-ben a vármegyével követelte, hogy Pesten vagy Budán egy részvényes társasággal gőzmalmot szándékozik felépíteni, hogy az ország gabona helyett liszttel kereskedhessen. A gőzmalom létesítése érdekében részletes felvilágosítást kért 1837-ben Hunter angol gyárostól.

Vele akarta felépítetni a gyárat, de a Milánóban állomásozó Mészáros Lázár huszár őrnagy tanácsára a hengermalmi rendszer mellet foglalt állást. A Széchenyi által kezdeményezett pesti Gőzmalomépítő Egyesület 1839-ben József Hengermalom néven részvénytársaságot alapított, és a bozeni Holzhammer –céggel szerződést kötött a malom felépítéséről.

A gépi berendezések javítására a malom létesítésével egyidejűleg egy műhelyt is felállítottak, amely nemcsak javító munkákat végzett, hanem s „gőzmalmokhoz alkalmazott gépeket és eszközöket” is gyártott. Az öntöde 1847-ben Pesti Vasöntöde és Gépgyár Társaság néven önálló részvénytársasággá alakult.

Széchenyi ezekben a vállalkozásokban a szervezésen kívül anyagilag is részt vett.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

KETTŐSFRONT, AMI KÉT NAPIG FELETTÜNK LESZ! ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) Nadányi Zoltán: AZ ŐSZT SZERETEM képhez:

Nadanyi_zoltan_az_oszt_szeretem-002_2109605_6776_s

Az őszt szeretem, amikor a lomha, Nagy ködök ülnek ...

Rádiné Zsuzsa 14 órája új képet töltött fel:

Nadanyi_zoltan_az_oszt_szeretem-002_2109605_6776_s

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

November 20-a a gyermekek jogainak világnapja 1959. ...

Miclausné Király Erzsébet írta 19 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Ady Endre: Rossz szonett Jolán- napra Hideg lelkét hogy ...

Miclausné Király Erzsébet 20 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: RAGYA KETTŐ

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Ha túl sok fájdalom és öröm ér egyszerre, és ebbe ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu