Természet: SZÉCHENYI ZSIGMOND - UTAZÓ VADÁSZ

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Széchenyi Zsigmond,
alias Bwana Kelele,
ami magyarul annyit tesz
"Csendlegyen úr",
az utazó vadász


 

Életrajza
Utazás


 
Művei



Gróf Széchenyi Zsigmond a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja.


Szülei: édesapja, gr. Széchenyi Viktor földbirtokos és gazdálkodó, édesanyja, gr. Ledebur Wicheln Karolina. Testvérei: Sára, Irma, Márta, Antal


Házasságai: 1. Stella Crowtherrel 1936-ban kötött házasságot, fiuk Péter Londonban született, 1939. február 4. 2. Hertelendy Margittal 1953. május 5-én kötött házasságot Keszthelyen.


Gyermekkorát a Fejér megyei (ma Sárszentmihályhoz tartozó) Sárpentelén, illetve osztrák és cseh rokonsága Gutenstein, Milleschau és Niemes-i otthonaiban töltötte. Középiskoláit a székesfehérvári Állami Főreáliskolában, majd a budapesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte. 1915-ben érettségizett, ezután azonnal besorozták, az első világháborúban 1916-1918 között csapatszolgálatot teljesített. Ezután jogi tanulmányait kezdte, de 1919-ben abbahagyta, mert életcéljának a természet és az állatvilág tanulmányozását tekintette. Felsőfokú iskoláit 1920-21 között Münchenben, Stuttgartban, majd 192223-ban Oxfordban és Cambridge-ben bővítette nyelvtudását és zoológiai ismereteit.


19241932 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója; 1927-től vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban. Kenyában, Tanganyikában és Ugandában.


1935-ben Alaszka következett, majd 1938-ban ismét Afrika. 1939-1944 között apja Fejér megyében levő birtokán vadvédelmi és vadbiológiai problémákon dolgozott. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája, és megsemmisült trófeagyűjteménye.

1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmúzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-rendszer alatt sok igazságtalanság érte, munkát nem kapott. Az ’50-es években került a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt elkészített egy szakbibliográfiát a vadászati irodalomról. 1955-ben a Szépirodalmi Kiadó ismét kiadta a már negyed százada megjelent Csui-t. Felesége Hertelendy Margit bátorítására. és biztatására ismét írni kezdett.


1960-ban hivatalos állami expedícióval (Dénes Istvánnal és Szunyoghy Jánossal) Kelet-Afrikában járt. 1964-ben kilencedszer, de utoljára jut el Afrikába. További terveit meghiúsította az 1967. április 24-én bekövetkezett halála.


Európa


Széchenyi Zsigmond számára a vadászat nem csak ártatlan állatok kegyetlen lepuskázását jelentette. Sõt, ezt jelentette a legkevésbé. Számára elsõsorban „testet-lelket újjáélesztõ erdõzúgást”, szabadságot és magányt jelentett. Több volt ez neki szenvedélynél, mely a gyermekkorában fejlõdött ki. Már kisfiúként tervezgette, hogy merre, hová fog menni. Ám elsõ, igazi vadászata csak érettségi után történt, ugyanis apja, aki maga is vadász volt, kimondta, hogy szarvast csak érettségi után lõhet.

 

 

1915 és 1930 között fõleg a Bakonyban, Vértesben, a köröshegyi otthona közelében lévõ erdõkben vadászott szarvasra.

 

Többfelé kereste az igazi „õserdei” szarvast, ám az igazit a Kárpátokban lelte meg.

 

Erdélyben elõször 1941-ben járt vadászni, töbnyire a marostordai Dédabisztrára. Szarvas mellett medvére, õzbakra, vaddisznóra is vadászott Erdélyben és itthon. Szinte évrõl-évre járt Tirolba is zergére, vadkecskére vadászni.


 
Afrika

 

Afrikába el?ször 1927 tavaszán került ki, Szudán keleti felébe, az abesszín határ mentén elterül? Fung-tartományba. Szerény, spórolós, minden garast fogáhozver?, mégis emlékezetes expedíció volt ez számára. Ekkor jegyezte el magát véglegesen Afrikával. Ezután többször is visszatért ide.


1928 novemberében Kenyában vadászott, fõleg a Guaso Nyiro folyó bal partján lévõ Buff and Rhino Campban, a Massai Rezervátumban. Itt többnyire párducra,bivalyra, impalára, orrszarvúra, oroszlánra, elefántra vadászott. 1929 márciusában áttérnek a Kitui tájékára, fõleg elefántok nyomában.


1932-ben ismét visszatér Kenyába, többnyire nagykudura, elefántra és oroszlánra vadászik.

1933 decemberétõl 1934 márciusáig a kenyai Mbalangati-folyó és a Tiba-folyó mentén vadászik, de felkeresi a 1928-29-ben bejárt Kitui környékét is.

 


 

1935 januárjában megint visszatér Afrikába, ám most a Líbiai-sivatagot veszi célba Horthy Jenõ társaságában. Az Almásy László vezette expedíció közel három hónapon keresztül tart, melynek során a Merga-oázis, Wadi Halfa, Wadi Hawar környékén vadászik, fõleg addaxra, fehér oryxra.

1938-ban ismét Kenyába tér vissza, az expedíció ezúttal is a Kitui környékére indul.


Utolsó afriakai útja 1963-ban volt, mikor is a kormány megbízásából ismét Kenyába megy, hogy kiegészítse a Nemzeti Múzeum hiányos Afrika-gy?jteményét.

Hatalmas gyûjteménye volt az afrikai-állatok trófeáiból, mely sajnos 1944-ben, Budapest ostromakor teljesen megsemmisült. Afrika 130-féle nagytestû vadállata közül 80-félét sikerült begyûjtenie.

 


 
Alaszka
 

1935

 

 

augusztusában érkeznek New Yorkba, ahonnan hajóval Ketchikanba mennek azzal a feltett szándékkal, hogy úticéljuk, a Seward környékén medvére és vadjuhra vadászni.

 

Táborukat a Stetson Creek környékén verték fel. Szeptemberben továbbállnak karibu vadászatra, úticéljuk a Hot Springs Roadhouse környéke. Szeptember közepén Anchorage-ben medvére vadásznak, mintegy három hetet töltenek el ott. Utolsó táborukat a Kelly-folyó mentén verik fel október elején, ahol is jávorszarvasra vadásznak, egy két héten keresztül. Hazafelé október 9-én indulnak.


 
India
 

1937 decemberében érkezik Bombayba, ugyanis a dzsapuri maharadzsa tigrisvadászatra hívta. 1938 januárjában Bhopalba érkeznek, ahol egy hetet tölt el. Január 24-én elhagyja Bhopalt, de bõ egy hónap múlva visszatér oda, hogy meglõje a nagy bhopali tigrisét. Februárban jár Lallgarh-ban, Mysore-ban, ahol szintén vadászik a maharadzsa mellett. Az indiai tigrisvadászat élményei inspirálják Nahar (tigris) címû könyvének megírására.


  • Csui 1930. 

  • Elefántország 1934.

  • Hengergõ homok 1935.

  • Alaszkában vadásztam 1937.

  • Nahar 1940.

  • Afrikai tábortüzek 1959.

  • Ahogy elkezdõdött 1961.

  • Denaturált Afrika 1968.


 

Készítette:
Szlatki Katalin és Nyerges Tibor,
2001

Élete

Címkék: író magyar utazó vadász állatok hegy sivatag erdő

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Nagyon köszönöm ezt a cikket kedves Zsuzsikám.Annál is inkább,mert
szinte semmit sem tudtam az ,,Utazó Vadász"-ról.
Minden elismerésem az övé .
És igen ,én is szeretem a szabadságot és a„testet-lelket újjáélesztő erdőzúgást”!
Üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu