zászló címer
Egyéb nevei	Ținutul Secuiesc, Szeklerland
Fennállás	13. század - 1876[1]
Ország	Románia, Erdély
Főbb települések	Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely
Népesség
Népesség	750 000–800 000
Vallás	római katolikus, református, ortodox, unitárius
Földrajzi adatok
Terület	12 000  km2
Térkép
A történelmi Székelyföld

Székelyföld és a székely székek címerei

Székelyföld (rovásírással , alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük.

Ide tartozott a mai Kovászna (kb. Háromszék) és Hargita megye (kb. Csíkszék és Udvarhelyszék) szinte egészen, Maros megye egy része (kb. Marosszék), Fehér és Kolozs kisebb darabjai (Aranyosszék), valamint néhány település Neamț és Bákó megyékben a Kárpátok gerincén túl. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben.

Történelem

A székelyek eredete

A székelyek vándorlása

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. A legismertebb monda szerint a székelyek annak a 3000 hunnak a leszármazottai, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével, egy vereséget követően, Csigle-mezejére vonultak vissza. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a székelyek a magyarok bejövetelekor már jelen voltak a Kárpát-medencében, és csatlakozva hozzájuk részt vettek a honfoglalásban. Árpád-házi királyaink idejében íródott összes magyar krónika leírja, hogy a székelyek az Árpád fejedelem vezette magyarok előtt már Pannóniában éltek.

A legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint a székelyek a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. A 12-13. században, a mai Bihar megye területéről (Székelyhíd, Telegd, Székelytelek), illetve Szászsebes környékéről települtek a mai Székelyföld területére.

Autonómiatörekvések

A Székely Nemzeti Tanács által használt székely zászló

Székely zászló

• 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Célja, hogy Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.
• 2004. január 17.: a SzNT, véglegesíti és elfogadja Székelyföld Autonómiájának Statútum tervezetét, amelyet március 1-jén terjesztenek Románia parlamentje elé. A törvényjavaslatot a képviselőház és a szenátus is megvitatás nélkül elutasítja.
• 2006. március 15.: Székely Nagygyűlés Székelyudvarhelyen.A tömeggyűlésen 20 000 ember követeli Székelyföld autonómiáját. A résztvevők közfelkiáltással egy kiáltványt fogadnak el, amely lényegében egy közösségi akaratnyilvánítás az autonómia mellett.
• 2006. október 7.: a SzNT nem hivatalos népszavazást tart. 254 település 395 008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról. 209 304 állampolgár ment el szavazni, ebből 207 864 mondott igent az autonómiára, a nem szavazatok száma 1108 volt, érvénytelen 300. Százalékban kifejezve tehát, az igenek részaránya 99,31%, az elutasító szavazatoké 0,52%, az érvényteleneké pedig 0,14%.
• Néhány székelyföldi településen kitűzték a székely zászlót. A Hargita megyei prefektus átiratban figyelmeztette az MPP-s polgármesterrel rendelkező Gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt e zászló levételére.
• Több székelyföldi település önkormányzata népszavazási írt ki 2009. március 15-ére. A referendumon arról kérdeznék meg a polgárokat, hogy akarják-e, hogy a jelenlegi megyehatárok úgy módosuljanak, hogy az illető települések a létrehozandó Székelyföld autonóm közigazgatási egységhez tartozzanak. A népszavazásokat nem tartották meg a kijelölt dátumon, ugyanis a prefektusok mindegyiket megtámadták a bíróságon, ahol ezeket alkotmányellenesnek minősítették.
• 2009. május A Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, amit a doméniumnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas rövidítése, amelynek fordítása székelység.
• 2009. szeptember 4.: önkormányzati nagygyűlést tartottak Csíkszeredában, majd rá egy napra Székelyudvarhelyen, előbbit az RMDSZ, utóbbit az SZNT szervezésében. Székelyudvarhelyen elfogadták Székelyföld Autonómia Statútumát, amelyet a Székelyföldi önkormányzatok is elfogadnak. Ekkor fogadták el Székelyföld hivatalos jelképeinek az SZNT által már használatba hozott zászlót, címert, illetve a Székely Himnusz is hivatalos himnusza lett SzékelyföldnekUgyanekkor mutatták be Székelyföld jelenlegi térképét, amelyen a leendő autonóm terület közigazgatásilag 8 székre van felosztva (Maros, Udvarhely, Sepsi, Orbai, Bardoc-Miklósvár, Csík, Gyergyó, Kézdi). Ezen a területen zajlott a véleménynyilvánító népszavazás is
• 2013. március 10.: Világszerte tüntettek Székelyföld autonómiájáért. Az erdélyi (marosvásárhelyi) megmozdulással egy időben több magyarországi, nyugat-európai és észak-amerikai nagyvárosban is demonstrációkat tartottak.

Képgaléria

HR CV MS BV NT BC SB BN CJ AB BZ SV VN • MAROSVÁSÁRHELY • SEPSISZENTGYÖRGY • CSÍKSZEREDA • SZÉKELYUDVARHELY • FELVINC • Gyergyószentmiklós • Kézdivásárhely • Barót • Borszék • Kovászna • Székelykeresztúr • Szováta Aranyosszék Csíkszék Háromszék Marosszék Udvarhelyszék Maros Maros Olt Δ Madarasi- Hargita térkép szerkesztése