Parajd

A település Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.

Neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették "páréztatták", miközben szekereiket megrakták sóval.

Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősszékely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik.

A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak.

A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi Felsősófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából.

A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat. 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott.

A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.

A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.

Szomszédságában található a a 19. század elején épült volt sóhivatal, amely ma egészségügyi rendelő. A parajdi művelődési otthonban megtekinthető néprajzi kiállításon (Falumúzeum) közel 2000 helybeli és környéki tárgy, történelmi emlék kapott helyet. Különösen a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök, szerszámok és makettek, valamint fényképek sokasága látható.

Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.

Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi római katolikus templomból maradt meg.

Római katolikus temploma 1800-ban épült. 1998-ban egy új templomot is emeltek.

Ortodox temploma 1929-ben épült.

A nemrég épített Áprily-emlékházban az érdeklődök a költő Parajdhoz fűződő életszakaszairól szerezhetnek információkat.

Marosfő

Marosfő a Nagyhagymás (1793 m) déli eloterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvo hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredo Maros forrásról kapta a nevét.

A székely körvasút legmagasabb pontja az üdülotelepen 850 m. A 12-es országúton Csíkszeredától 45 Gyergyószentmiklóstól pedig 23 km-re települt. A székely körvasúton (a brassó-dédai vasútvonalon) is megközelíthető. Egyben hegyvidéki üdülőtelep és ifjúsági táborhely. 

Marosfő névadása természetes, ugyanis itt, a Fekete-Rez oldalában ered a Maros. A népi köztudat a falu belterületén, a műúttól jobbra, a Geréces-tető lábánál eredő, 866 m magasságban levő kis forrást, vízeret tartja a Maros forrásának, míg a tudományos közlemények a Meszes-patak forrásvidékét jelölik meg a Maros tulajdonképpeni forrásának, mintegy 1350 m magasságban, a Fekete-Rez délnyugati oldalában.

A kis Maros esése alig 5 m kilométerenként, majd a Tinkák után a Feketerez-patak és a Csíkmagosa-patak felvétele után mocsaras, égerfás síksági szakasza következik a Gyergyói lokon, lapályon, egészen Gyergyóremetéig. Kisebb patakokat vesz fel, mint az Öles-patak - és itt a Marosdereka nevet viseli - Méh-patak.

A Maros folyó teljes hossza 803 km, melyből Romániában 768, Hargita megyében 80 km hosszúságban folyik. 

Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt (a vendégfogadó mellett a nyereg magassága 890 m). A Csíki- és a Gyergyói-medencét összekapcsoló küszöb egyben a Gyergyói-havasok és a Hargita határát is jelöli.

A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala. A vízválasztóra, a Marostetőre a 12-es országút mentén juthatunk fel, a Csókok Üvere-patak (a Mély-patak jobb oldali mellékága) mentén.

Ifjúsági fürdőtelep, ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. Több évtizedes fennállása óta turisztikai ellátmányai jelentősen gyarapodtak. A téli sportok gyakori színhelye a közeli Gerécesalja domboldal melynek sífelvonója is van.

Homoródfürdő

Homoródfürdő 740-760 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Székelyföld egyik leghíresebb turistaparadicsoma, már a XVIII. század közepén is kedvelt üdülőhely volt. Budapesttől 700 km-re, a Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti főútvonal mentén, Székelyudvarhelytől 18, a megyeszékhelytől 34 km távolságra található. Központi elhelyezkedésénél fogva a székelyföldi kirándulások ideális kiindulópontja. A településen tizenkét borvízforrás található, amelyek vize ivókúraként szív- és érrendszeri panaszok, magas vérnyomás és emésztőszervi megbetegedések kezelésére alkalmas. A hegyaljai klíma szintén gyógyhatású. A Hargita szépsége, csendje és jó levegője mindenki számára teljes kikapcsolódást, több hónapra szóló feltöltődést garantál.

Homoródfürdő felvonóval ellátott, hóágyúzott, hótaposóval karbantartott minőségi sípályával rendelkezik. A sípálya közvetlenül a Lobogó panzió melletti oldalban helyezkedik el 30 m távolságra.

A pálya hossza 400 m, minősítése kék, ajánljuk kezdő síelőknek, családoknak, de mindenki másnak, aki kedveli a hóval borított fenyőerdőket, a téli csendet, vagy aktív pihenésként a síelést választja.

A sípálya december közepétől március közepéig hóbiztos, az esetlegesen hiányzó havat a Lobogó Panzió hóágyúzással oldja meg. Este 18-21 óra között kivilágítják a pályát.

A sípálya mellett szánkózásra, sífutásra alkalmas terep és korcsolyapálya van. Felejthetetlen élmény a csengős lovas szánozás az égbe nyúló havas fenyők között, forralt borral és kaláccsal a batyuban.

/forrás:internet/