Málnásfürdő

Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északra az Olt kiszélesedő völgyében, a folyó jobb partján fekszik. Leghíresebb forrása a Mária-forrás, melynek szénsavas-vasas-jódos-nátriumos vizét Siculia néven palackozzák.

A fürdő régi neve Málnási-feredő volt, a XIX. század derekán a hely a málnási Imreh család tulajdonában állt. Kiépítését a Semsey család kezdte meg, miután a tulajdonos, Imreh Honoráta feleségül ment Semsey Tamás tüzérszázadoshoz. Kezdetben csak egy gerendákkal bélelt fürdőmedence volt a telepen, amit tréfásan Semseyné-bugyogójának neveztek el.

Málnás-fürdő gyógytényezőit képezik: a vaslápfürdő, szénsavas kádfürdő, meleg kádfürdő, hideg szénsavas tükörfürdő +14-15°C hőfokú vízzel a "Hercules" nevű medencében, mely nők és férfiak részére 21 öltözőfülkével és zuhannyal van felszerelve. E tükörfürdő igen nagy menynyiséguű kénhydrogénes szénsavgázt tartalmaz.

Érdekes nevezetessége még Málnás-fürdőnek a kénhydrogénes szénsavgáz légfürdője (székelyesen gőzlő), melyet mesterséges barlangban létesítettek, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelően, rendes felügyelet mellett, a csúzos és köszvényes betegek bajaikra gyógyulást és enyhülést nyerhessenek. A hideg kénhydrogénes szénsavgáz ugyanis néhány percnyi benntartózkodás után a testben igen kellemes meleg érzést kelt, mely melegség később izzadássá fokozódik.

Málnás-fürdő nagyszerű gyógyító eszközöket bír még forgalomban levő híres ásványvizében.

Leghíresebb a málnási Siculia-gyógyvíz, mely alkalikus sós, savanyú vizek között az első helyek egyikét foglalja el és sokszorosan felülmúlja a hasonló összetételu niederseltersi, emsi, gleichenbergi, vichyi ásványos vizeket.

E forrás vize a tenger színe fölött 635 m magasságban fekvő helyen 156 m mély ártézi kútból fakad. A víz gondos szigetelés után kősó, calciumhydrokarbonat és pyritkristályok közül a hatalmas arányokban fejlődő szénsavgázok nyomása folytán periódusokban szökőkút módjára a föld színe fölé 34 méter magasra is felszökik.

A víznek és a felesleges szénsavgázoknak lefolyására, elvezetésére és forgalombahozatalára szolgáló eljárások a legtökéletesebbek, a hygiene összes követelményeit egyesítik a modern technika legjobb eszközeivel.

KIRULYFŰRDŐ

A Tolvajos patak vadregényes andezit, breccsia sziklákkal határolt, s fenyővel borított szűk völgyében, védett helyen, a Hargita-ligettől 2 km távol fekszik 750 m magasságban. 

A település forrásai már 1591 körül ismertek voltak, de rendszeres használatuk csak 1770-től kezdődött. A székelyek, majd a szászok által kiépített fürdőhelyet 1948—1989 között diáküdültetésre használták. Nagyméretű borvizes strandmedencéje ma is működik. Egyetlen forrása a Fő-forrás. A telepre vezető út mellett, a Tolvajos-patak hídjának bal oldalán a jóízű Festő-borvíz található, míg feljebb, Hargitaliget borvizes mocsarában a Kamilla-forrás még épségben megvan, de ugyanitt a régi strandmedence már tönkrement. 

Patakjai halban és rákban bővelkednek, erdei tisztásai málnában és eperben. 10 villájában diákok üdültek még néhány évvel ezelőtt, de már elhagyottan és romosan állnak. Forrásainak vize a kálciumkarbonátos és vasas borvizek csoportjába tartozik.

Az elhanyagolt állapotban lévő klimatikus üdülőhely idegbántalmak, csúzos, reumatikus betegségek, emésztési zavarok kezelésére nagyon alkalmas.

SZELTERSZFŰRDŐ

Szentegyházától 2 km-re, a Csikszereda fele vezető úton, a 26-os kilométerkőnél kezdődik Szeltersz-völgye. E völgy a Vargyas-völgy felső szakaszát képezi és mintegy 6-8 km hosszúságban húzódik a Vargyas-patak mentén.

Klimatikus üdülőhely a Vargyas patak mentén, sziklás, fenyves, széltől védett környezetben 742 méter tengerszint feletti magasságban. Régi nevét (Bélmező szejkéje) azért cserélte fel a Szelterszel, mert a gyengén sósvizű borvize ízben és gyógyhatásba megegyezik a világhírű németországi sósvizű Selterssel. Borvízét, „Székely-Selters” néven palackozva árusították. Az alkalikus jellegű, vasas, klóros, szénsavas, magnéziumos víz, ma is közkedvelt. A völgyben még több (Nádasszék sósborvíz) konyhasós, lúgos ízű borvíz is található (a források vizét gyomor-, máj- és epebántalmak gyógyítására használják, jó eredménnyel). 

Szelterszt Erdély egyik legszebb és asványianyagokban leggazdagabb andezitvölgyeként tartják számon.

Közigazgatásilag Lövétéhez tartozik, és állandó lakók is egyre többen vannak. Az ásvanyvizeket, amiket itt fellelhetünk, előszeretettel fogyasztják a környekbeli települések lakói. A régi időkben anyagi jövedelelmforrást is biztosított a kocsisoknak a „borvíz”-szállítás. A borvíz elnevezést a nép szája szerint Mátyás Király adta, az ásványvíz jellegzetes borhoz hasonló ize miatt.

A völgy különlegessége leginkább abban rejlik, hogy változatos látnivalót nyújt mind a lombhullató és tűlevelű erdők egymásmellettisége, mind a sziklás és síkságos részek váltakozása.

E természetvédelmi területen talalható menedékház a Gellért Alapítvány tulajdonában van, ami szálláslehetőséget biztosít az igénylőknek. Az ideutazók megszállhatnak még a Matyi Camping-ben, vagy az Asszonybosszantó-ban, de sátorozó helyet es kiadó hétvégi házakat is lehet találni a völgyben.

http://szekelyfold.info.ro