Bálványosfürdő üdülőtelep, Torja településtől tíz kilométerre, Kézdivásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyfőjében fekszik.

Nevét onnan kapta, hogy építtetője az Aporok őse a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni.

Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században.

A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól. A 17. század közepén elhagyták, majd a Lengyelországba menekülő Apor András felrobbanttatta. A település A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1990-től kezdve pár évig itt tartották a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet később áttettek Tusnádra.

A település híres gyógyfürdőhely.

A mai Bálványosfürdő három régi, s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös volt. 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál megalakult a Csiszár-fürdő, az alapító Csíszár Dénes (sz. 1857-ben) után elnevezve.

A harmadik fürdő a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt, ezt a Transzilvánia Bank megvásárolta, erről kapta újabb nevét, a Transzilvánia-fürdőt. A számos fürdőmedencét szénsavas, sós, savas borvízforrások táplálják. A vendégeket ma a Best Western szállodalánchoz tartozó hotel, a Bálványos Gyöngye turisztikai központ és a Vár panzió várja.

A település feletti 1040 m magas sziklatetőn állnak Bálványosvár romjai.

Határában van a torjai Büdös-barlang, melyet kéngáz tölt ki. Méretei nem nagyok, mindössze 4 lépés hosszú és 3 lépés széles, falai a kéntől sárgák. Napi gázhozama 4000 m3. Közelében épült fel az első magyar szénsavgyár.

A 15 m hosszú Gyilkos-barlang is kénlerakódásokban gazdag.

Északra a Buffogó-patak völgyében van a kigőzölgéseiről Buffogó-lápnak nevezett mocsár.

Sugásfűrdő

A település Sepsiszentgyörgytől 8 kilométerre, a Görgő-hegy keleti lábánál, a Sugás-patak völgyében fekszik. Az itt található szénsavas vizeket már 1840-től elkezdték használni, de az első épületek csak 1869-ben készültek el.

A fürdő életében az első nagyobb fejlődési hullám 1844-1900 között történt, ekkor tíz vendégházat, egy tágas nyári étkezőpavilont, egy melegfürdőt, két hideg vizes medencét és egy tekepályát építettek. Az 1906-ban megalalkult Sugás Rendező és Szépítő Bizottság feladatai közé tartozott az út modernizálása, a telefonösszeköttetés megvalósítása, a telkek és a sétányok kialakítása és egy zenepavilon létesítése.

Sajátos mikroklímával rendelkezik.

Szabadtéri pezsgő vízű medence és mofetta (széndioxidos gázfürdő) működik itt. A lakosság érrendszeri és szívproblémák kezelésére használja gőzfürdő vagy ivókúra formájában. Szénsavas-vasas ásványvíz tör a felszínre, mely a savhiányos betegség kezelésére alkalmas: az Erzsébet-forrás, a Jenő-forrás, a Szemvíz-forrás vagy Szemmosó, az Alsó-borvíz, Veres Samu borvize, a Görgőkert-kútja tartoznak az ismertebbek közé.

A felvonóval ellátott, kivilágított, közepes nehézségű sípályát PHARE-támogatásból nemrég építették.

http://szekelyfold.info.ro