Tusnádfűrdő

Az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki Csíkország büszkesége, az alig 154 éves Tusnádfürdő, Hargita megye legdélibb fekvésű, az ország egyik legkisebb, világszerte ismert városa, a székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdő és üdülőtelepe. A Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin létesült.   

Tusnádfürdő alapítása 1842-ben történt. Állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezőnek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid idő alatt eltűntek. A csodás gyógyulás hírére egyre többen keresték fel a beszédmező forráslápját. Az Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep 1968-ban emelkedett városi rangra.

Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai – változatos vegyi összetételű borvizek, mofetták, tiszta levegője, a lebilincselő táj – kitűnő gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők gyógyításában. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz, a Vártetőhöz, a Sólyomkőre, a Szent Anna-tóhoz valamint a Nagy Piliskére.

Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúpalakú vulkánikus hegyek, a tusnádi Olt szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos tőzegláp a ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételű ásványvízforrása (borvíz), mofetta (büdösgödör) Románia, Erdély, a székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Látogatottságát földrajzi fekvésének és tájképi adottságainak köszönheti. Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike.

Tengerszint feletti magassága 650 m, éghajlata kellemesen mérsékelt, levegője ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdőt leválasztották Nagytusádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen valamint Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. Könnyű megközelíthetősége révén (itt halad át a 400-as vasútvonal és a 12-es országút) rövid időn belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdülőteleppé és gyógyfürdővé alakul.

Az utóbbi években Tusnádfürdő jelentős nemzetközi konferenciának adott helyet. A gyönyörű környezet, a termálvizű strand, a Sólyomkő és környéke, a Csukás-tó, a Szerelmesek tisztása, a Szent-Anna tó, télen sípálya, a fenyőerdők ösvényei, a székely konyha különlegességei, a hintós séták csak néhány javaslat a számtalan vonzó ajánlatból, amit Tusnádfürdő kínál az üdülő vendégeknek. 

Székelykeresztúr - Sóskút

A  székelykeresztúri Sóskút a Nagyküküllő baloldalán, a Sóskút patak völgyében helyezkedik el, mintegy 3 km-re a várostól délnyugati irányba és kb. 390 m. tengerszint feletti magasságon. Az út a várostól a fürdőig aszfaltozott és az autóbusz forgalmat a vendégek számára a városgazdálkodási vállalat biztosítja.

A Sós patak tektonikai völgyében elhelyezkedő fürdő környékét bükkerdő borítja, néhol cserefákból és fenyőfélékből vegyes erdőfoltok láthatók és így vonzó a környezet. A nyugati oldalon 3 édesvizű forrás található.

A fürdő mikroklímája fürdőgyógyászati szempontból megfelelő, ugyanis az évi középhőmérséklet eléri a 9-10 C fokot, a derűs napok száma pedig a 200-at, a völgy ahol a fürdő elhelyezkedik a nagyobb szelektől, a levegő szennyeződéseitől és a zajtól védett. Idegenforgalmi szempontból a fürdőtelep szép természeti környezetben helyezkedik el, és a közelében jók a kirándulási lehetőségek.

Székelykeresztúr és Sóskút múltja és jelene összefonódik, ezt régészeti ásatások is bebizonyították. A Gyárfás-fürdőt tápláló Sóskút takarításakor Kr. e. II. századból, Marcius Aurelianus és Traianus idejéből származó szkíta és római pénzérméket találtak. A Sóskútra vonatkozó első fontosabb történelmi adataink a múlt század végéről és e század elejéről származnak.

E szerint a fürdő szomszédságában, kb. 3000 méterre a Sós patak teraszain a székelykeresztúri múzeum munkatársai kő- és bronzkori kultúra maradványait találták (Kr.e. VII-VIII. század).

A két világháború között a Sóskutat nagyon szerény körülmények között fenyőfa gerendával bélelt szabadtéri fürdőként használtak, mely később a Sós fürdő vízgyűjtő medencéje lett. Időközben egy villa és egy turistaszálló épült. A fürdő fejlesztése tulajdonképpen 1956/1957-től kezdődött, amikor a villák száma ötre emelkedett. A meleg fürdő 10 káddal működik, a gyűjtőmedencék száma 4. A Medgyesi Ipari Földgáz Központjának kutatócsoportja egy mélyfúrás alkalmával sós vizet talált a fürdőhely környékén.

Ennek felhasználásával biztosítani lehet a fürdő további fejlesztését. Az említett vállalat hozzájárult a fürdőhely korszerűsítéséhez, segítséget adott az út építésében, villáiba, a melegítő kazánok fűtőanyag ellátásához. 

http://szekelyfold.info.ro