Székelyudvarhely - Erdély - Székelyföld

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt.
Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb városa.
Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás.
Székelyudvarhely az előnyös forgalmi helyzete miatt a hegyaljai mezővárosvároskából ( a Tolvajos-hágó felé) Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává emelkedjen.

Ma Székelyudvarhely Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet központja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára.
A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak.
Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik.

Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100 (az 13A műút mentén), Kolozsvártól 200 (E60-as műút mentén), Brassótól 100 km-re fekszik (a 137, 131 és a 132B számú megyei utak, és az E60 országút mentén).
Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető.
Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus-kápolnát.
Székelyudvarhely jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza.
A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

A Jézus-kápolna

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.
Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy mellett, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg.
Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna.
A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke.
A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül.
A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza.
A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A Székely Támadt vár

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.
A Főtér (Szabadság tér) északnyugati sarkától a Vár utcán haladva északkeleti irányban, mintegy 200 méterre a székelyudvarhelyi vár előterébe érkezünk.
A középkori vár Udvarhely egyik jelentős építészeti emléke . Négy bástyáját a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el: Fóris-bástya, Hajdú bástya, a Bánffy-bástya, a Telegdy-bástya
Az ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén.
A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.

Tompa László emlékház
A vár tőszomszédságában (Tompa László u. 10.) a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg.
E díszes homlokzatú földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelység nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

A ferences templom és kolostor
Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként (épületegyüttes) szerepel.
Népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik.
A templom és a kolostor 1728-79 között épült fel, a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi.
A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang van.

A református templom
Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (ma Szabadság tér) és a Felső-Piactér ( mai Márton Áron tér).
Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében.
A templom építését 1781-ben fejezték be.

A római katolikus plébániatemplom
Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.
A 18. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb , a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke.
A mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik.
A háromhajós, egytornyú plébániatemplom 1787-93 között épült.
A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles.

A római katolikus plébánia épülete
A papi lak feltehetően a 17. század elején - 1636 között épült.
Építése a jezsuiták nevéhez tűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető.

Ortodox templom
A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban.

Görögkatolikus templom
A Kossuth utcában a Görögkatolikus templom a 17. század végén épült.

Tamási Áron Gimnázium
A város fölött magasodó Szt. Miklós hegyen a századforduló első évtizedében épült a 16. századi jezsuita alapítású r.k. főgimnázium, mai - a Tamási Áron nevét viselő líceum - épülete.

Benedek Elek Tanítóképző
A református templomtól délre a téren a volt református kollégium (Bethlen János alapította 1672-ben) és a századforduló második évtizede első két évében az internátus megmaradt épülete mellé épített Benedek Elek tanítóképző.
Ez az épület ad helyet a félszáz ezer könyvet számláló akadémiai tudományos könyvtárnak is, amelynek alapjait 28 könyvvel Apafi Mihály erdélyi fejedelem tette le.

Városháza
A Városháza( Vármegyeháza) egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete,1895-96-ban épült eklektikus stílusban Stehlo Ottó építész tervei szerint.
Hargita megye muemékeinek hivatalos jegyzékében (1992) muemléképületként szerepel.
Belső építészeti szempontból külön értéket képvisel a zárt udvar végében kialakított díszterem.

A Budvár
A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat): a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő.
Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.

Az Emlékezés Parkja
Székelyudvarhely központjában, az egykori Nyugdíjasok parkjában 13 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát 2004-ben leplezték le : Báthori István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyirő József, Rákoczi Ferenc, Szent László, Veselényi Miklós, Vándor Székely