Szent Grál
Vicente Juan Masip festménye a Grál-kehelyről
A Szent Grál (röviden Grál) egy közismert középkori legenda. Leggyakoribb ábrázolása egy kehely, amelybe állítólag felfogták a keresztrefeszített Jézus kiömlő vérét.
Kialakulása
A monda őskeresztény, kelta és keleti eredetű elemeket tartalmaz.
Több megjelenési formája szerepel az irodalomban: kehely, tál, drágakő,
illetve az ezoterikus irodalomban szimbóluma valaminek.
Nem kanonizált (apokrif) iratok szerint a Grál abból a smaragdból készült, amely Lucifer koronájából hullott ki, amikor az Úr a mennyből letaszította. Később a Grálba folyt a keresztre feszített Krisztus vére.
Más források szerint az edény jáspisból van, és aki belőle iszik (esetleg csak látja), örökké fiatal marad. Mai ismert formája a 11. század végén, a Mária-kultusszal egyidőben alakult ki.
A Szent Grál az apokrif iratokban
Jézus ebből a kehelyből ivott az utolsó vacsorán, és keresztrefeszítése után Arimathiai József ebbe fogta fel a sebeiből kifolyó vért (lásd Nikodémosz apokrif evangéliuma).
Arimathiai Józsefet a feltámadás után megvádolták a holttest
eltulajdonításával, börtönbe zárták, étlen-szomjan tartották, de ő mégis
életben maradt, mert táplálékát a Szent Grál biztosította, amelynek
őrzője volt.
Egy másik legenda szerint Jézus feltámadása után a Grált angyalok tartották ég és föld között, majd a templomos lovagok őrizték a Megváltás hegyén.
A Grál az irodalomban
William Morris: Vision of the Holy Grail
A grál-költészet ismertebb képviselői a középkorból:
Közülük talán Eschenbach Parzival (Parsifal) c. költeménye a legismertebb, mely alapja volt Richard Wagner operája szövegkönyvének is.
A Grál a Parsifal-legendában
A Parszifál ifjúsági regény címlapja
Ábrán Zoltán grafikája
Arthur király és a Kerek Asztal lovagjai (14. századi francia ábrázolás)
A Grált az Üdvösség Hegyén épült vártemplomban őrzik a Grál-lovagok,
papkirályuk vezetése alatt. A király azonban sebesült, súlyos beteg, sem
meggyógyulni, sem meghalni nem tud. Birodalmából pusztaság lett,
átokfölde, ahol a folyók kiapadnak, az aszályban minden elszikkad. A
kastélyba érkezik a naiv, bárdolatlan ifjú Parsifal.
Arra tanították, hogy nem illik kérdezősködni, és így, noha vacsora
közben többször megjelenik egy gyönyörű lány, kezében drágakövekkel
kirakott kehellyel – ami maga a Grál, melyből ragyogó fény árad –
Parsifal hallgat. Nem kérdezi meg, hogy kit vagy mit szolgál a Grál és
hogy milyen betegségben szenved a király.
Elhagyja a kastélyt. Megtudja, hogy ha feltette volna a helyes
kérdéseket, meggyógyult volna a sebzett király, és ebből sok jó
származott volna. Bűnbánóan világgá megy, öt évig bolyong, sok hőstettet
hajt végre, de a Grál kastélyba nem talál vissza és a lelkét is majdnem
elveszti. Egy szent életű remete felszólítja, hogy szolgálja
embertársait, mire a hős elkerül Arthur király udvarába, és csatlakozik a
Kerek Asztal lovagjaihoz.
Újabb bolyongás után két társával eljut a sebesült király és a Grál
otthonába, fölteszi a helyes kérdéseket, a király sebe összeforr, majd
békésen meghal. Kiaszott, puszta birodalmában újra víz árad a folyókba,
termékeny lesz a föld, a Grált pedig egy mennyei kéz felviszi az égbe.
A Római Birodalom előtti ősi európai (kelta) és keleti kultúrkör
érintkezése és kölcsönhatása jórészt még feltáratlan. A Grál-legenda
keletkezésének megértése közelebb viheti a ma emberét ezeknek a
kölcsönhatásoknak a feltárásában.
A Grál-kastély
W. C. Stanfield: Szent Mihály hegye
A Grál templomát (kastélyát) Scharfenberg legendája szerint Titurel építette. [1]
A Grál-kastélyt – egyértelmű meghatározás hiányában – az utókor több
helyre próbálta elhelyezni. A templomosokkal való kapcsolat, főleg
Eschenbach olvasatában, behatárolja a lehetséges helyszínt.
A felmerült helyszínek:
Magyar kapcsolatok
A legendák szerint Nagy Lajos királyunk kapcsolatban állt a Grállal. A pálosokhoz való kapcsolata ismert, ők hazánkban egyedül tartották számon Arimathiai József ünnepét.
Megjelenése a kultúrában
Egy spekulatív elmélet szerint a Szent Grál francia megfejtése „sang royal”, vagyis királyi vér. A monda szerint Jézusnak Mária Magdolnától gyereke született, aki anyjával együtt Galliába vetődött, és az ő utódai lettek a frank királyok.
E legenda ellenére Kis Pippin frank majordomus, 751-ben, a frank nemesek, Zakariás pápa és a rá hallgató Szent Bonifác segítségével, nem átallotta letaszítani a trónról III. Childericet, az utolsó Meroving királyt.
A Szent Grál titkát a Bullion Frigyes, francia király által alapított Sion-rend is magáénak vallja.
A mítoszt több könyv és film is feldolgozta. A legismertebb ezek közül Dan Brown új keletű, nagy sikerű regénye A da Vinci-kód (2003), melyet 2006-ban azonos címmel filmesítettek meg. A Szent Grál keresése áll Steven Spielberg Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) című filmjének középpontjában. A téma szellemiségének legvalóságosabb feldolgozását John Boorman Excalibur (1981) című filmje adja, mely a történelmi hiteltelenségek ellenére tulajdonképpen különböző források harmonikus idealizálása.
A Szent Grál, mint varázstárgy, felbukkan a Sailor Moon
című animében, mint olyasvalami, ami akkora erővel bír, hogy gonosz
kezekbe kerülve képes lehet a világ elpusztításában segédkezni, a
megfelelő személy kezében azonban a gonosz legyőzésének eszköze.
Kommentáld!