Április 24.-e Szent György-napja. Számos hagyomány, hiedelem, népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Egyes helyeken tavaszkezdő napként tartják számon Szent György-napját, ugyanakkor termésvarázsló nap is a mai.

Az asszonyoknak dologtiltó és mágikus védőnap, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap. Nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, mert sok jégeső lesz.

Egyes helyeken nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára.

Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, nogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt. Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében minden idősebb asszony hitt.

Ezenkívül reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt résszel, pedig keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a teheneket.

Az éjjel gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak. Az éjszaka földbe rejtett kincs megtisztul, a kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset.

Termésvarázsló nap is a mai. Ilyenkor kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

Ez a nap egy ősi pásztorünnep (a Palilia) napja, amikor is az állatok e napon hajtják ki először a legelőre. 

Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Ezért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával. Az állatokat pedig a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak. 

E napon alkalmazták még a harmatszedést is, ami tejhaszon érdekében szedtek. 

Ez úgy zajlott, hogy e nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak:

- a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen

- vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér

- vagy ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadták a tehénnek, hogy az jól tejeljen.

A pásztorok, béresek szegődtetését és a „juhbemérést” is ekkor tartották. Utóbbi arról szólt a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Szent György napi közmondások:

Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.

Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.