SZENT IMRE HERCEG

  Szent Imre herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.) I. István király és Gizella királyné fia.

Születése

Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből, valószínű több volt belőlük, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imre neve. Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. A hahóti kódex és a Pray-kódex a nevet Henricus alakban tartalmazza, az előbbi esetben meg is tévesztette a kutatókat, mert először II. Henrik említését vélték benne.^[1]

Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született.

A hagyomány szerint a székesfehérvári Ferences templom és rendház (Szent Imre ^{templom) területén született2][3]}

Neveltetése

Szent László és Szent Imre ereklyéi,

Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)

Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán, és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően.

Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.

Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be.

Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn.

Az a hír csak a 11. század után kapott szárnyra, hogy Imre tudatosan zárkózott el az utódnemzéstől. Mint a 12. századi Imre-legenda írta hőséről: „Ő a testi nemzést, amely romlandó, a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezte\…, és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte.” A korábban keletkezett nagyobbik István-legenda szerint Imre halála után István rádöbbent, hogy utód nélkül maradt, vagyis Istvánnak aligha volt érdeke, hogy ne szülessék unokája. A 14. századi krónika feltehetően korai része Imrének több mint egy tucat kiváló erényét sorolta fel, de ezek között nem szerepel a szüzesség. Vagyis Imréből csak utóbb, a 12. században faragtak az önmegtartóztatás, a papi nőtlenség (a cölibátus) eszméjét propagálni hivatott szentet, kihasználva azt a sajnálatos és bizonyára akaratával ellentétes tényt, hogy házasságából nem származott gyermeke.]^[4]

Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.

Trónörökösként

Szobra Apátfalván

I. István őt jelölte ki utódjául, és úgy nézett ki, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem I. István közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. I. István felkészítette fiát az uralkodásra. Az "Institutio morum – Intelmek Imre herceghez" írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek. (Ezt az írást, amelyet a király végrendeletének is tartanak, századok múltán a Corpus Juris Hungaricibe, a Magyar Törvénytárba is felvették.)

Imre a húszas évek végén elkerülve szülei udvarából bizonyára elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja reá bízta a "királyi sereg" parancsnokságát is. Ismeretes, hogy Imre viselte az "oroszok hercege/vezére" címet is, ám ennek értelmezése vitatott. Jellemzően mégis a királyi testőrség parancsnokságát értik alatta.

II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen 1030-ban. A győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyar sereg előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, I. István nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik néven lett császár) Esztergomban aláírta a békeszerződést. Valószínűsíthető, hogy a békekötésben Imre is részt vett. A békekötéssel Magyarország része lett a Lajta és a Fisha folyó közötti terület a Morvamezővel együtt.

I. István a koronát át akarta adni Imrének, valószínűsíthető, hogy a később átalakított, koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készítette Gizella királyné. Imrét várva érkezett meg a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.

Halála

Imre herceg temetése,Képes krónika

Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben vadászat közben (az országnagyok kedvelt vadászterületén). Itt épült fel a XI.-XII. század fordulóján a Szent Imre apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el.

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.

Imre herceg halálában szerepet játszhatott a német-magyar politikai viszony is. Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, így lehetséges örökösként szóba jöhetett az utolsó nőági leszármazott, Imre is. Konrád nyilván számolt a lehetőséggel, ezt bizonyítja, hogy 1030-ig kifejezett ellenséges viszony volt a két ország között, míg 1031-ben egy csapásra megszűnt a háborús állapot és békét lehetett kötni.

Emlékezete

Dombormű a ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola falán

• Több település őrzi nevét: Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Szentimrefalva (Veszprém megye), Mátraszentimre (Heves megye), Hegyközszentimre (Bihar vármegye), Csíkszentimre (Csík vármegye – Hargita), Marosszentimre (Alsó-Fehér vármegye)
• Amerigo Vespucci is Szent Imre nevét kapta keresztelőjekor, így közvetve Amerika is Szent Imréről lett elnevezve.^[5][6]
• Imre magyar király (1174–1204) Árpád-házi magyar király.
• A veszprémi Szent György-kápolna előkertjében áll bronzszobra
• Zircen a középkori templom pillérkötegén áll teljes alakú kőszobra, mely 1749-ben készült.
• Közterek, utcák viselik nevét több településen.
• 1930 után (1950-ig) Budapest sok részből összevont XI. kerületét, nevezték el Szentimrevárosnak, ahol mai napig nevét viseli a Szent Imre Plébániatemplom, Szent Imre Gimnázium, és a Szent Imre szoborcsoport a Móricz Zsigmond körtéren.
• Szent Imre az ifjúság védőszentje.
• Több település templomának védőszentje: Például Gyomaendrőd, Szent Imre-templom Kőszeg, Nagybaracska, Nagyréde,Soltszentimre, Zalaszentgrót, Pusztaszabolcs.