"Mihály-nap felé az idő
Kelet felül jön a felhő,
Sírnak-rínak a bárányok,
Szegődnének a juhászok.”
(magyar szólásmondás)
Szent Mihály arkangyal ünnepe.
A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya "Szent Mihály lova" elnevezése. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep.
Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója. Ezután kezdték a kukoricát törni.
A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek.
E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. A cselédfogadás egyik időpontja. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet!"
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására.
Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
Kommentáld!