Nap szentje:
SZENT ORSOLYA és TÁRSNŐI vértanúk
+Köln, 304 körül
Kölnben, a Szent Orsolya templomban van egy 4. vagy az 5. századból
származó felirat, mely szerint egy Clematius nevű ember ezen a helyen,
ahol szüzek vértanúságot szenvedtek, templomot építtetett az ő
tiszteletükre egy korábban meglévő, de leégett és rommá lett szentély
helyén. Szent Orsolya tiszteletének első bizonyságai a 8-9. századból
valók. Legendájának több változata ismert.
Az egyik, amely Orsolyáról és társnőiről: Aureliáról,
Corduláról, Cumeráról és Kunigundáról hírt ad, elmondja, hogy Orsolya
egy brit király leánya volt. Szüzességet fogadott és egy pogány
királyfit elutasított, amikor az feleségül kérte. Társnőivel együtt
hajón menekült el Angliából, és a kontinensre érve a Rajnán Kölnig
hajóztak. Itt a pogányok, akik éppen ostromolták a várost, elfogták és
megölték őket.
E legenda elterjedésére és elfogadására nagy hatással volt Schönaui
Szent Erzsébet (1129-1164) ,,kinyilatkoztatása''. Orsolya tisztelete
Kölnből kiindulva szinte egész Európában elterjedt. (Hogy 11.000 társát
említik, ez egy középkori olvasási hibából ered, mert a legenda csak
,,11 M'' azaz tizenegy mártír társáról beszél. Ezt az M-et ami mint
római szám ezret jelent olvasták ezernek.) A 16. században Merici Szent
Angéla (lásd: A szentek élete, 63. o.) az általa alapított rendet Szent
Orsolya oltalma alá helyezte, ezért később orsolyitáknak nevezték őket.
Kommentáld!