Szent Willibrord
Szent Willibrord (658 körül – 739. november 7.) northumbriai származású térítő szent, a "frízek apostola". Utrecht első püspöke, és luxemburgi Echternach-ban halt meg.
Willibrord szobra Echternach-ban
Édesapja Wilgils vagy St Hilgis. Angol, vagy ahogy Alcuin
nevezi szász volt, aki a világtól visszavonult és épített magának egy
Szent Andrásnak szentelt imahelyet. A király és a nemesek később
adományokat adtak neki, melyekből felépítette azt az imaházat, amelyet
utóbb Alcuin igazgatott.
Willibrord Szent Wilfrid
tanítványaként Ripon Apátságába ment miután felövezték. Később
csatlakozott a bencésekhez, 20 és 32 éves kora között pedig Rathmelsigi
apátságában élt, mely az európai tudományosság középpontja volt a 7.
században. Ez alatt az idő alatt Szent Egbert irányítása alatt tanult,
aki őt és 12 társát Fríziába küldte téríteni, Pipin
kérésének eleget téve. Pipin kérésére ezután kétszer is Rómába utazott,
végül pedig a Szent Cecília templomben Kelemen néven a "frízek
püspökévé" szentelték 695. november 21-én. A palliumot magától a pápától kapta.
Fríziába visszatérve prédikált és számos templomot építtetett, köztük
az utrechti kolostort is, ahol katedrálist emelt. Ez szolgált Utrecht
első püspöki székhelyeként Willibrordnak. 698-ban kolostort alapított az egykori római villa, Echternach területén (Luxembourg területe, Triertől nem messze). A helyet II. Dagobert leánya Irmina mutatta meg számára.
Willibrord ezt követően Fontenelle-be ment, ahonnan több, frankok
által támogatott térítőmissziót indított. A frankok a térítéstől azt
remélték, hogy a kereszténységre áttért frízeket könnyebb lesz
pacifikálni, és ezzel a frankok megszerezhetik Dorestad
kereskedővárosát. 716-ban azonban a pogány frízek királya, Radbod számos templomot felégetve, és misszionáriust megölve visszafoglalta Fríziát.
Radbod 719-es halálát követően, Willibrord visszatért, hogy folytassa a munkát, Bonifác segítségével és Martell Károly
védnöksége alatt. Mivel gyakran állt meg Echternachban, ezért halála
után is itt temették el. Halála után egyébként hamarosan szentté is
avatták. Ünnepe Anglián kívül november 7., Angliában november 29. XIII. Leó pápa rendeletére. Az anglikán egyház is november 7-én ünnepli őt.
Alcuin írta meg először életrajzát, talán egy korábbi életrajzot felhasználva. Szent Béda is tesz említést róla Egyháztörténetében. Bonifác pedig beszámol egy II. Istvánnak írt levelében arról, hogyan pusztított el Willibrord egy pogány bálványt.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Willibrord című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források
Kommentáld!