Szentgáli Kőlik Szentgál - Szentgál természeti érték
| |
Természeti érték
Szentgál . |
| Továbbküldés e-mailben |
| Címzett neve: |
|
| Címzett email címe: |
|
| Az Ön neve: |
|
| Az Ön email címe: |
|
| Üzenet: |
|
Érdekes látnivaló:
Szentgáli Kőlik - Szentgál
|
|
Különleges, föld alatti időutazásra
hívjuk Önt a Déli-Bakonyba, Szentgál határába. Ha szakvezetésünkkel
ellátogat a Szentgáli-kőlikba, nem csupán egy izgalmas kalandtúra
résztvevője lesz, de évmilliók változatos földtörténeti eseményeivel,
illetve az egyedülálló régészeti leletanyagnak köszönhetően a
barlangban évezredekkel ezelőtt élt elődeink életének törtélnetével is
megismerkedhet.
E fokozottan védett barlang méreteinél, formakincsénél fogva, és
viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a
tanbarlang szerepre, azaz a tektonikus folyamatok és a különböző
képződmények bemutatására, valamint a barlangjárás, barlangkutatás
technikájának, gyakorlatának elsajátítására. Külön kiemelendő a fent
említett régészeti anyag (hiteles másolatokkal történő) helyszíni
bemutatásának lehetősége, amely kitűnő lehetőséget ad a természeti és
kultúrtörténeti értékek kapcsolatának illusztrálására is.
Alap túra
Hossz: kb. 150 méter
Időtartam: 1,52 óra
Extrém túra
Hossz: kb. 250 méter
Időtartam: 22,5 óraSzentgáli-kőlik
A Bakonyban, a Mecsek-hegy északnyugati lejtőjén, az Alszegi-rét felett 366 méter (egyes források szerint 370 méter) tengerszint feletti magasságban nyílik a Szentgáli-kőlik. A barlang szinonimái: Kő-lik, Mecsek-hegyi-kőlik, Mecsek-hegyi-sziklaüreg. Kataszteri száma: 4430-1. Lezárt, látogatásához engedély szükséges.
A barlang kutatásának rövid története
A barlang
jelenleg ismert járatainak hossza 420 méter, mélysége 42 méter. Az
eredetileg jelentéktelennek tűnő, mindössze 12 méter hosszú barlang
kutatását 1985-ben kezdte meg a veszprémi
Heliktit Barlangkutató Csoport. Az egyre intenzívebb feltáró
kutatásoknak köszönhetően hamar a többszörösére nőtt a járathossz,
egyben értékes régészeti leletek (rézkori edénytöredékek, bronzkori urnák, római érmék, valamint Árpád-kori fazekak maradványai) is előkerültek. A kitöltés őslénytani leleteket is tartalmazott, köztük egy barlangi medve
koponyacsontját. A Kr. e. 9. századból származó urnasíros kultúra
alapján feltételezik, hogy a helyet temetkezési szertartás céljára
használták. Az idővel csökkenő aktivitású feltárások irányítását
1999-től a Veszprémi Egyetemi
Barlangkutató Egyesület vette át, akik igen nagy mennyiségű kitöltés
eltávolítása révén újabb járatokat tettek járhatóvá. A barlang hossza
ekkor még intenzívebb ütemben nőtt, hiszen az egyesület mindössze 180
méteres hosszal „vette át” a barlangot.
A barlang típusa
A közel vízszintesen települt felső triász fődolomit
vastag pados kőzetében kialakult – jobbára keskeny, hasadékszerű –
járatok szerkezeti vonalak, törések mentén képződtek. Kisebb, omlásos
eredetű termek csupán ott jöttek létre, ahol e törésvonalak metszik
egymást. A barlangi képződmények közül meg kell említeni a Nagy-terem heliktitjeit, a néhol megőrződött lemezes kalcitkiválásokat, néhány cseppkőoszlopot, álló- és függőcseppköveket, valamint a falakat helyenként díszítő borsókövet.
Irodalom
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. (Bp. 2005.)
Külső hivatkozások
Kommentáld!