SZENTMARGITBÁNYA (ST.MARGARET - AUSZTRIA )

Kismartontól 12 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete

Nevét Antiochiai Szent Margit védelmére szentelt templomáról kapta. Eredeti neve Majád volt, ez a szláv Moja személynévből alakult magyar -d helynévképzővel.

Története

A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.

A települést 1232-ben "Mayad" néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban "Sancta Margareta" néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.

Vályi András szerint " SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban." ^[2]

1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követőn több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.

A szentmargitbányai kőbánya egy operaelőadás díszleteivel

Nevezetességei

• A település fő látványossága a római kőbánya, mely ma már nem működik. Az itt bányászott mészkőből (lajtamészkő) épült Bécs számos híres épülete. A kőbánya területén nyáron hangversenyeket, előadásokat tartanak.
• • 1959-óta az Európai Szobrász Szimpózium keretében több mint 100 szobrászművész kiállítása látható itt.
  • 1926 óta öt évente passiójátékot rendeznek a városban, 1961-óta az elhordott hegy helyén, melyet mintegy 450 népi színjátszó és 200 közreműködő ad elő. 2001-ben a 20. játékot mintegy 70 ezren látták.
  • A kőbánya 1996--óta nyaranta operafesztiválnak is otthont ad.
• Plébániatemploma valószínűleg az egykori vár
• romjaiból épült a 15. században, csontháza 14. századi. A templomot 1960-ban bővítették. Szószéke a 17. század végén készült homokkőből.
• A Burghof nevű udvarház 13. századi eredetű.
• Egy 17. századi pellengér is látható itt.
• A Rusztra vezető út mentén található az 1968-óta működő Mesepark, Ausztria egyik legnagyobb vidámparkja.