A Turizmus Világszervezetének statisztikái szerint a nemzetközi turizmus kvótája idén eléri az egymilliárdot, 2030-ra pedig kétmilliárdra növekszik ez a szám. Ehhez adódik még hozzá a belföldi turizmus. Ennek a növekedésnek természetesen megvannak a negatív hatásai, gondoljunk többek között az energetikai források féktelen használatára, a környezetszennyezésre és szeméttermelésre.

A Pápai Tanács többek között idézi XVI. Benedek Caritas in veritate kezdetű enciklika 51. pontját: „Az Egyház felelősséget visel a teremtésért, és ezt a felelősséget nyilvánosan is érvényre kell jutatnia. (…) A természet károsítása szorosan összefügg azzal a kultúrával, amely az emberi együttélést is alakítja. Ha a társadalomban elfogadottá lesz a ’humánökológiai’ szemlélet, abból nyeresége származik a környezeti ökológiának is. Ahogyan az emberi erények összeköttetésben vannak egymással, és az egyik erény megromlása rombolja a többit is, úgy az ökológiai rendszer szintén rá van utalva annak a tervnek a betartására, amely a társadalomban való egészséges együttélést és a természethez való jó viszonyt egyaránt érinti.”

Meghatározó probléma tehát a társadalom általános erkölcsi magatartása. A természeti környezet védelmét csak akkor lehet megkövetelni az új nemzedéktől, ha a nevelés és a törvények segítenek abban, hogy magukat is tiszteljék. Nagyon fontos tehát a nevelés, annak a mai mentalitásnak és gyakorlatnak megváltoztatása, amely „megalázza az embert, megterheli a környezetet, károsítja a társadalmat.”

Az üzenet idéz még a pápa áprilisi üzenetéből, amelyet a Lelkipásztorkodás és a Turizmus VII. világkonferenciájának küldött Mexikóba: „az Egyház szociális tanításával kell megvilágítani a turizmus jelenségét: előmozdítani az etikai és felelős turizmus kultúráját, hogy az tiszteletben tartsa az emberi személy és a népek méltóságát, mindenki számára hozzáférhető, igazságos, fenntartható és környezetkímélő legyen.”

Mindezeket az elveket meg kell valósítani a gyakorlatban. Ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyék a turisztikai terveket, támogatni kell az energetikailag hatékony kezdeményezéseket, az erőforrások takarékos felhasználását és a szennyezés elkerülését. E célból alapvető, hogy legyenek egyházi turisztikai struktúrák is a nyaralás időszakára. Végül az üzenet ismét a pápa említett áprilisi üzenetét idézi: „az új evangelizálás, amelyre mindannyian meg vagyunk híva, azt kívánja tőlünk, hogy tudatosítsuk és használjuk ki a számtalan alkalmat, amelyeket a turizmus jelensége felkínál, hogy bemutassuk Krisztust, mint legfőbb választ a mai ember kérdéseire.”

Vatikáni Rádió/Magyar K