Világnapi program és támogató csoportok a betegeknek, a betegekért – a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítványtól.

Szerző: Brjeska Dóra

A vérképzőszervi daganatok két fő csoportját a leukémiák és limfómák alkotják, melyek közé a WHO felosztása szerint körülbelül százfajta betegség tartozik. Mi a különbség a két betegség között? 

A leukémia, az úgynevezett fehérvérűség, egy a vérképzősejtekből kiinduló rosszindulatú megbetegedés. Ebben az esetben a csontvelőben lévő vérképzősejtek indulnak kontrollálatlan szaporodásnak, és a csontvelőből kiszabadulva belépnek a vérpályába, ahol még nagyobb számban jelennek meg. A betegség különböző fajtái között van, amelyik csak gyerek- vagy felnőttkorban, de sajnos van, ami bármely életkorban megjelenhet. 

A másik fő csoport a limfóma, mely a nyirokrendszer sejtjeit, vagyis a fehérvérsejteket érinti. Oka, hogy a limfociták rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, azonban nem pusztulnak ennek megfelelő mértékben. Limfóma tulajdonképpen bármely életkorban előfordulhat, bizonyos típusai fiatalabb korban a leggyakoribbak, mások inkább idősebb korban jellemzőek.

Ezeknek a rosszindulatú betegségeknek az oka még ma sem ismert, annyit azonban tudunk, hogy a leukémia kialakulását bizonyos külső hatások nagyban növelhetik. Ilyen a magas sugárzás, bizonyos kutatások szerint a nagyfeszültségű vezetékek és transzformátorok közelsége, valamint egyes kémiai anyagokkal való munkavégzés. Ezeken kívül genetikai tényezők is közrejátszhatnak a megjelenésében, mint az immunhiányos állapotok és egyes kromoszómarendellenességek.

A limfómákról talán még ennél is kevesebbet tudunk, sajnos nagyon ritkán derül ki a betegség valódi oka. A leggyakrabban előforduló rizikófaktorok bizonyos fertőző betegségek, immunrendszert gyengítő betegségek vagy gyógyszerek lehetnek.

Támogató Csoport hajas sejtes leukémiás betegeknek

A MOHA támogató csoport célja a hasonló problémával küzdő betegek összefogása, érzelmi támogatása, a betegségekkel kapcsolatos információk közérthető módon való átadása az adott téma szakembereinek segítségével. Limfóma-Mielóma klubjuk 2012-ben alakult, CML Támogató Csoportjuk 2015-ben, MDS Támogató Csoportjuk pedig az idei évben. Idén szeptemberben pedig újabb támogató csoport indul a hajas sejtes leukémiás betegek számára.

A hajas sejtes leukémiát első ízben Berta A. Bouroncle írta le 1958-ban. A betegség szokatlan nevét annak köszönheti, hogy a kóros sejtek felszínén rövid nyúlványok vannak, amelyek a mikroszkópban hajhoz hasonlóan néznek ki. A hajas sejtes leukémia a B-limfociták egy lassan előrehaladó rosszindulatú megbetegedése. A betegség a mérsékelt malignitású (mérsékelt rosszindulatúságú) nem-Hodgkin limphomák, ill. a krónikus leukémiák (fehérvérűségek) közé tartozik. 

Leginkább 40 és 60 éves kor közti felnőttekben fordul elő a betegség, férfiakban valamivel gyakrabban, mint nőkben. Gyermekkorban ez a betegség nem fordul elő. Magyarországon évente kb. 18-20 új megbetegedéssel számolunk. 

A hajas sejtes leukémiás betegek egy részében a betegségnek csak kevés tünete van és a beteg nem szorul azonnali kezelésre. Az orvos kezdetben rendszeresen ellenőrzi a vérsejtszámokat, és csak akkor javasol kezelést, ha ez szükségessé válik. Azoknál a betegeknél, akiken a hajas sejtes leukémia panaszokat okoz, gyógyszerek segítségével próbálják meg a daganatos sejteket elpusztítani, és a betegségtüneteket csökkenteni.

Limfóma világnap

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány idén is nagyszabású figyelemfelkeltő orvos-beteg találkozót és sétát szervez a limfóma világnap alkalmából. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a limfómás betegségekre, és ezek korszerű, hatékony kezelési lehetőségeire, bemutassa a betegség altípusait, így segítve a felismerését és a diagnózis felállítását, ami a betegek jobb és könnyebb gyógyulásához vezethet.

A világnapi rendezvény 2016. szeptember 15-én, csütörtökön 10 órakor kezdődik, a Debreceni Egyetem Főépületében.