A St. James palota királyi kápolnájában 176 évvel ezelőtt szerelmi házasság köttetett.

Fotó: Profimedia

1840. február 10-én Anglia 21 éves királynője, Viktória és német származású unokatestvére Albert Szász-Coburg-Gothai herceg frigyre lépett.  
A Hannoveri-dinasztiából származó Viktória (1819-1901) mindössze 10 esztendős volt, amikor törvényes trónörökösnek jelölték, 19 éves, amikor Anglia királynőjévé koronázták, mégis tényleges uralkodására csak 1864 után került sor. Viktória regnálásának első éveit miniszterei, tanácsadói útmutatásai határozták meg, később pedig férje elképzelései váltak mérvadóvá. A Szász-Coburg-Gotha házból származó Albert nem csupán az angol politikában, de Viktória életében is vezető szerepet töltött be.

Viktória 17 esztendős volt, amikor megismerkedett német származású unokatestvérével, Alberttel. Már 1836-ban, első találkozásuk alkalmával elvarázsolta a férfiú megjelenése, így nem meglepő, hogy bő három esztendővel később, a második találkozásukkor Albertnek adta kezét. Noha a közvélemény nem igazán lelkesedett a királynő - hatalmi szempontból jelentéktelen - német választottjáért, 1840. február 10-én a St. James palota királyi kápolnájában Viktória és Albert életre szóló házasságot kötött egymással.

Végül a történelem a királynőt igazolta: a kimondottan jóképű, intelligens, kissé zárkózott Albert élete végéig hűséges társa volt Viktóriának; hűség és odaadás tekintetében ő a családapák és férjek mintaképe. A 21 éven át tartó boldog házasságuk alatt, mely során kilenc gyermekük (Victoria, Alice, Helena, Louise, Beatrice hercegnő, Edward, Alfred, Arthur, Leopold herceg) született, Viktória számára Albert jelentett mindent. A királynő még a politika irányítását is átengedte Albernek: „Minket, nőket, nem kormányzásra teremtettek” - hangoztatta meggyőződéssel Viktória.

A királynő boldog házassága 1861. december 14-én, amikor Albert tífuszban elhunyt, véget ért. A tragédiát követően, a külvilágtól teljesen elzárkozva, a balmorali kastélyba vonult vissza. Amellett, hogy fekete ruhát öltött, s mély gyászba borult, megparancsolta, hogy Albert szobájában maradjon minden úgy, ahogy volt. Noha Albert távozott az élők sorából, ágyneműjét, törülközőjét rendszeresen cserélték, továbbá mosakodás céljából minden este meleg vizet vittek szobájába.

Viktória három évig tartó teljes magányát követően, 1864-ben visszatrét az angol közéletbe, férje tragikusan korai halálát sohasem heverte ki. Ennek egyik legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy élete végéig gyászruhát hordott.