A Székelyföldön legrégebbi és
legmélyebb hagyománya a ferences rendnek van. A piaristák korábban nem
jutottak el Székelyföldre, 2007-től azonban jelen vannak Csíkszeredában.
A csíksomlyói ferences rendi kolostor szerteágazó
tevékenysége nemcsak a Székelyföldön, hanem messze földön ismert, 2014.
január 26-án pedig pálos szerzetesházat avattak Hargitafürdőn.
Székelyudvarhelyen pedig a mallersdorfi szegény ferences nővérek női
szerzetesrendje működik. A szerzetesrendek megújulását jelzi az is,
hogy a kézdiszéki Esztelneken is – ahol a kommunizmus éveiben is éltek
szerzetesek – sikerült a folytonosságot biztosítani: 2013 novemberében a
betegsége és idős kora miatt Csíksomlyóra áthelyezett 85 éves páter
Tarziciusz helyére fráter Szilveszter és Sebestyén testvér, valamint
Zoltán terciárius került. A világnap közeledtével a Morfondír.ro a székelyföldi szerzetesrendek tevékenységéről tájékozódott.
Urbán Erik csíksomlyói ferences rendi
atya elmondta: a katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az
evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, a tisztaság és az
engedelmesség fogadalma által. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a
szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat: a mai
szerzetesrendek olyan élet-, munka- és imaközösségek, amelyeknek tagjai
napjaink gondjaival foglalkoznak.
– A Kisebb Testvérek Szent István királyról
elnevezett rendtartományának 10 kolostora működik Erdélyben, kilenc az
erdélyi főegyházmegye területén (Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen,
Szárhegyen, Esztelneken, Kolozsváron, Désen, Szászsebesen, Déván,
Brassóban) és egy a szatmári egyházmegye területén (Kaplonyban). A
rendtartománynak nem egészen 50 örökfogadalmas tagja van, nagyobb része
felszentelt pap, kisebb része laikus testvér – közölte az atya.
FERENCES SZERZETESREND
A ferences
rend alapítója Assisi Szent Ferenc (1181 vagy 1182–1226). III. Ince
pápa 1209-ben elfogadta a Kisebb Testvérek szabályzatát, a Regulát. A
férfi szerzetesek rendje mellett megalakult a női rend, amelyet Assisi
Szent Klára után klarissza rendnek vagy másodrendnek neveztek el. A
szegénységet életszabályának választó és a prédikálást fő feladatának
tekintő szerzetesrend erdélyi megjelenése a 13. század végére és a 14.
század elejére tehető, ekkor alapították az első kolostorokat a szászok
lakta városokban. Az első magyar városban alapított ferences rendi
kolostor Erdélyben a székelyvásárhelyi (marosvásárhelyi) volt 1316-ban,
Csíksomlyón 1442-ben létesült kolostor. A reformáció után csupán
Csíksomlyón maradhatott két-három ferences, a következő századokban a
katolikus visszarendeződés azonban kedvezett az újabb
kolostoralapításoknak. A rend feladata elsősorban a lelkipásztorkodás
volt, később a kolostorokban egyre több társulatot, egyesületet hoztak
létre, amelyek az intenzív keresztény élet színhelyeivé váltak. Fontos
szerepet játszottak a ferencesek a magyar nyelvű templomi népéneklés
elterjesztésében, a könyvkiadásban, valamint az iskolaalapításban és
-működtetésben.
Pasztorációs feladatok
Mint mondta, elsősorban pasztorációs
feladatokat látnak el azokon a helyeken, ahol jelen vannak, emellett a
rendtartománynak szociális tevékenységei is vannak: Désen
szórványkollégiumot működtet, Székelyudvarhelyen fiúkollégiumot,
emellett erejükhöz és idejükhöz mérten besegítenek a Dévai Szent Ferenc
Alapítvány gondozásában lévő gyermekek vallásos nevelésébe, illetve
ugyancsak ferences testvér vezeti a Szent Erzsébet Társulást
Marosvásárhelyen, amely családtípusú, bensőséges hangulatú otthon árva,
félárva és elhagyott gyerekek számára.
– Assisi Szent Ferenc atyánk szellemiségében
minden testvér igyekszik ellátni feladatait az adott helyen, ahol
tevékenykedik – részletezte a rendtartomány tevékenységeit az atya. –
Jól működő plébániáink vannak Déván és Kaplonyban, ahol nagyszerű
pasztorációs lehetőségek vannak, de a testvérek igyekeznek megtalálni
lehetőségeket ott is, ahol szórványpasztoráció van. A szászsebesi
plébániának például mindössze 166 híve van, és ennek ellenére jól
működő bibliacsoport jött létre a kisközösségben. Nem szabad feladni az
ilyen helyeken sem a reményt, itt is vannak kiváló lehetőségek Krisztus
szolgálatára, mindig annyi a remény, amennyit az illető személy keres.
Urbán Erik testvér azt is kiemelte: fontosnak
tartják, hogy a hívek nyitott ajtókra találjanak náluk, hogy fogadják
őket, amikor hozzájuk érkeznek, hiszen sokaknak nagyon nehéz bekopogni a
plébániára, de ha tudják, hogy számukra nyitva van az ajtó, hogy ott
megoszthatják örömeiket, bánataikat, imát kérhetnek vagy együtt
imádkoznak velük, akkor könnyebb megtenni a lépéseket a plébánia, a
kolostor felé.
– Ez azonban nem elég, ki kell menni a hívek
közé, erősíteni, bátorítani kell őket azokon a helyeken is, ahol a
mindennapjaikat élik – tette hozzá. – Nagyon fontosak a család- és
beteglátogatásaink, a családpasztoráció. Nagyon aktuálisnak tartom Bosco
Szt. János mondását: „Szeresd meg, amit a gyerekek, és ők is meg fogják
szeretni, amit te szeretsz.” Ezt le lehet fordítani egy plébánia
életére is: ha a hívek érzik, hogy szeretik őket, akkor ők is szeretni
fogják a plébániájukat, ragaszkodni fognak a templomhoz, hitükhöz, de
mindenekelőtt Jézus Krisztushoz. Fontos, hogy engedjük magunkat
eszközökké válni Isten számára, mindenkinek mindene lenni, hogy
mindenkit megnyerjünk, de ne magunk, hanem Jézus Krisztus számára.
A csíksomlyói kegyhely pasztorációja
A székelyföldi kolostorok célkitűzései és
sajátos tevékenységei között az atya kiemelt helyen említette a
csíksomlyói kegyhely őrzését, pasztorációját, a zarándokok fogadását, a
lelki támasz nyújtását, mert annak ellenére, hogy sokan azt hiszik, a
pünkösdi búcsún kívül nincs nagy „forgalom” a kegyhelyen, év közben is
sokan elzarándokolnak ide.
– Egyetlen dolgot szeretnék kiemelni
példaként, ahol a hívek igénye és a kegyhelyen szolgáló szerzetesek
elgondolása találkozott: az ünnepélyes Mária-köszöntőket minden hónap
első szombatján. Több mint ezer zarándok érkezik a Mária-köszöntőre,
több százan végzik el a szentgyónásukat, mély áhítattal imádkozzák a
rózsafüzért, majd gyertyás körmeneten vesznek részt a kegytemplom előtti
téren – osztotta meg velünk gondolatait Erik testvér.
Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de a
kegyhelyen az tapasztalható, hogy egyfajta vallási fellendülés van a
társadalomban, mintha az emberek megunták volna a liberális
szellemiséget, észrevették volna, hogy nincs mögötte olyan tartalom,
amire egy igazi, emberhez méltó életet lehetne építeni, kell a
sziklaalap, és ennek a keresésében próbálnak a kegyhelyre zarándoklóknak
segíteni – hangsúlyozta az atya.
A sajátosan székelyföldi hagyományok között a
testvér a Szent Antal-tiszteletet említette, különösen a ferences
templomokban, ahol minden héten összegyűlnek a hívek a szent
tiszteletére. Csíksomlyón például a Szent Antal-nagykilencednek nagy
hagyománya van, a nagykilenced keddi három szentmiséjére több ezer
zarándok érkezik.
– Nagy tekintélye van a csíksomlyói
kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében –
fejtette ki a testvér. – A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a
kegyhelyen erőt és reményt ad az ide zarándoklóknak. Székely népünknek
és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi
élet és a kultúra védőbástyája, oltalmazója, és továbbörökítője
mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.
Műsorok, koncertek, jelenlét a médiában
Az atya véleménye szerint fontosak a
kegyhelyen szervezett kulturális programok, előadások, koncertek is,
ugyanakkor jelentős a lelkipásztori munka, az igehirdetés
meghosszabbítása a Mária Rádióban, ahol ferences lelkiségű
műsorokat, szentmiséket közvetítenek a kegyhelyről. – Elindítottunk a
csíksomlyói kegyhely honlapján egy internetes ferences rádiót is,
blogokat szerkesztünk, igyekszünk jelen lenni a médiában, az internet
világában is, de meggyőződésem, a személyes pasztorációt, a
találkozásokat nem lehet kihagyni, elhanyagolni – tette hozzá Erik
testvér.
Ifjúságpasztorációs tevékenység
Az atya részletezte a rend
ifjúságpasztorációs tevékenységét is: azontúl, hogy a kolostorokban a
testvérek foglalkoznak a fiatalokkal, a ferencesek szervezik a Ferences
Ifjúsági Zarándoklatot (FerIZa) a kegyhelyre – amelyen közel száz fiatal
vesz részt, és tesz meg három nap alatt 50-60 km-t gyalog –, ide a
kegyhelyre érkezik vagy éppen innen indul a Ferences Biciklis
Zarándoklat (FerBiT), itt szervezik meg a Szent Ferenc Iskolája
gyerektábort is több száz gyermek részére.
A kolostori élet reneszánsza
Az atya kitért az esztelneki kolostori élet megújulására és a ferences szellemiség fontosságára is:
– Nagyon sajnáltam volna, ha a ferences
folytonosságot nem tudtuk volna biztosítani Esztelneken, mert ha onnan
kivonulunk, az azt is jelentené, hogy kivonul Háromszékről a ferences
szellemiség. Ezzel, hogy új közösség alakult az esztelneki kolostorban,
biztosított a ferences jelenlét a Székelyföld egyes régióiban, hiszen
Csíkban, Gyergyóban, Udvarhelyen, Háromszéken jelen vagyunk egy-egy
kolostorral. Annak ellenére, hogy nem itt születtem, mégis
meggyőződésem, hogy a Székelyföldhöz hozzátartozik a ferences.
Nem hiába
neveznek bennünket népnyelven barátoknak: a ferences barátja volt a
népnek, nemcsak az öröm napjaiban, hanem a nehéz időkben is. Így ír
erről P. Boros Fortunát ferences történész: „A csíkiak nem tudnak élni a
barátok nélkül, s a ferenceseknek is mindent jelent, ha az emberek
ügyes-bajos dolgainak igazgatásába befolyhatnak és a közös élet
szekerének rúdját irányíthatják. Azért kölcsönösen keresik fel egymást.”
Ez a megállapítás nemcsak Csíksomlyóra érvényes, ugyanis a ferenceseket
érdekli az emberek sorsa, búja-baja és öröme, sorsközösséget vállalnak
velük szenvedéseikben, ha lehet rajtuk segíteni, megteszik, ha nem
tudnak egyébbel segítségükre lenni, imádkoznak értük Istenhez és a
segítő Szent Szűzhöz.”
PÁLOS SZERZETESREND
A pálos
rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend, amelyet
Boldog Özséb (1200–1270) esztergomi kanonok alapított 1250-ben.
Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje. A pálosok
szegénységük, belső fegyelmük, kisugárzásuk és életszentségük által
lettek népszerűek. A mindennapi munka végzése által közelebb kerültek a
társadalomhoz, jótékony hatást gyakoroltak az emberek erkölcsi és
szellemi életére. Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több
mint háromezer remete élt, Erdélyben is több monostoruk volt. A rendet
1786-ban II. József császár feloszlatta, azóta a rend központja a
lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van. 1934-ben
Magyarországon a rend újraindult, 1950-ben azonban újra betiltották, és
csak 1990-ben kezdhette meg újra a működését. A magyar tartomány
székhelye jelenleg Pécsett van..
A hargitafürdői Szent István pálos kolostor
Erik testvér zárógondolatait a felvidéki származású Balla Barnabás
hargitafürdői pálos rendi atya úgy folytatta, hogy meghatározta legfőbb
feladatukat: Isten országát hirdetni azok számára is, akik kikapcsolódni
mennek a hegyekbe, hogy a pihenők is tudják tartani a kapcsolatot az
egyházzal, lehetőségük legyen gyónni, szentmisén részt venni. És azonnal
hozzátette: bízik abban, hogy a székely fiatalok közül lesznek, akik a
szerzetesi hivatást választják a most felszentelt kolostorban, ezért
imádkoznak ők és a hívek, mert most már a székelyeken múlik, hogy
gyökeret ereszt-e ismét a pálos rend ezen a vidéken.
Barnabás atya kiemelte: rengeteg segítséget kaptak és kapnak Darvas
Kozma József csíkszeredai plébánostól, címzetes esperestől, aki egyik
kezdeményezője volt a pálos rend visszatelepítésének, és aki jelenleg is
nagyon sokat tesz törekvéseik népszerűsítéséért.
A ferencesekkel való kapcsolatukat nagyon jónak minősíti, és úgy
látja, hogy ha két ember ugyanazt a feladatot másként kapja is,
ugyanolyan ügyszeretettel lehet azt szolgálni, teljesíteni.
– Csíksomlyón voltunk már Mária-köszöntőkön prédikálni is, és
segítettünk a tavalyi búcsún a Fekete Madonna-zarándokvonat fogadásánál.
Egyébként a czestochowai és csíksomlyói Mária-kegyhelyek között
különleges kapcsolat van, amely 2012-ben kezdődött el, amikor is a
pálosok a Jasna Góra-i kolostorban őrzött Fekete Madonna-kegykép
másolatát hozták el a csíksomlyói Ferenc-rendi testvéreknek a pünkösdi
búcsú alkalmából, a lengyel–magyar testvéri kapcsolat megerősítésének
jeleként.
Viszonzásul a ferencesek 2013 júniusában a csíksomlyói
Mária-kegyszobor mérethű hasonmását ajándékozták a Jasna Góra-i
kolostornak. A másolat a Fekete Madonna-zarándokvonattal érkezett meg
rendeltetési helyére, az ajándékot Urbán Erik ferences testvér, a
csíksomlyói kegytemplom igazgatója adta át – hozta tudomásunkra Barnabás
atya.
Kommentáld!