Kárpátalja leggyakrabban látogatott turistanevezetességei között előkelő helyet foglal el az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.

A tó tengerszint feletti magassága 989 méter, vizét három forrás táplálja. Közepes mélysége 8-10 méter, de helyenként ennek kétszerese is lehet. Átlaghőmérséklete 12-18 °C. Vize hemzseg a pisztrángoktól.

Tévesen a Kárpátok tengerszemeként is szokták emlegetni, ám kialakulása nem gleccserolvadáshoz köthető: egy földcsuszamlás következtében jött létre. Lehetséges azonban, hogy a tengerszem elnevezés nem is arra a geográfiai jelenségre utal, melyhez a tó keletkezése köthető.

Egy monda szerint egy ruszin férfi Amerikába szegődött dolgozni, s hamar honvágya lett. Sokat imádkozott azért, hogy valamilyen hírt kapjon az otthon maradt családtagokról.

Imái meghallgatásra találtak: a tenger átfúrta a hegyet, hogy körülnézzen ott, ahonnan a férfi származott. Maga a meder tehát egy szem, s még inkább annak tűnik a medrét szinte szemöldökként szegélyező fák miatt.

A tó elnevezéséhez is kötődik egy legenda, melynek szereplői két fiatal szerelmes, Szin (vagy Sziny) és Vír. A lány neve magyarul kéket jelent, s a monda szerint azért nevezték így, mert szeme olyan kék volt, mint a Kárpátok ege. A terület, ahol a tó található, egy gróf tulajdonában állt, aki gyakran járt ki ide munkásaihoz.

Egy alkalommal elkísérte őt leánya is, aki a környéken sétálgatva gyönyörű furulyaszóra lett figyelmes. Követte a furulya hangját, így találkozott egy helyi ruszin pásztorlegénnyel, akivel azonnal megszerették egymást.

Titokban találkozgattak, de elárulták őket, a lány apja pedig megölette a fiút: gyilkosai egy nagy sziklát hengerítettek rá a magasból. A leány ezt megtudta, s keserves sírásra fakadt ott, ahol szerelme meghalt. Az ő könnyeiből alakult ki a tó. A fiatal szerelmesek emlékét a tó közepén kiemelkedő halmon egy-egy őket ábrázoló, fából készült szobor őrzi.

A tó környékén számtalan környékbéli lakos árulja portékáit, többek között áfonyabort, fenyőmézet. Étkezni és megpihenni is több lehetőség van a tó mellett, a tavat pedig akár lóháton is körüljárhatják az ideérkezők.

A tó területe 1989 óta természetvédelmi terület. Gyalogosan sem nehezen megközelíthető, ám sajnálatos módon rengetegen gépkocsival, motorbiciklivel vagy quaddal teszik meg a terület bejáratától a tóig tartó távot, amihez fél óra gyaloglásnál nem kell több.

Hangsúlyozandó: természetvédelmi területről van szó. A Szinevéri-tavat mindenképp keresse fel, aki vidékünkre látogat, s akit vonzanak a természet szépségei. A belépőjegy ára mindössze néhányszáz forint – bár annak, aki motorizált járművel kívánja megközelíteni, nyilvánvalóan kicsivel mélyebben kell a zsebébe nyúlnia…

Espán Margaréta