TERMÉSZET BARÁTI KÖR

SZINÉSZLEGENDA - TOLNAY KLÁRI

Tolnay Klári



Tolnay Klári – Kopjássné a Rokonok című filmben (1954)
Született	Budapest 1914. július 17.
Elhunyt	Budapest 1998. október 27. (84 évesen)

Tolnay Klári sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-505/506.

Tolnay Klári zongorája, amely ma mohorai emlékházában található

Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

Bár a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát apja középbirtokán. Elemi iskoláit itt végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a polgáriban. Két évet a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanult, majd Debrecenben érettségizett felsőkereskedelmi iskolában. Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–1949-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére.

1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje.

1936-ban Ráthonyi Ákos rendezőhöz ment feleségül, lányuk, Zsuzsanna 1940-ben született. Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni. A II. világháborút követően férje külföldre emigrált, lánya pedig 1956-ban követte. Mészöly Dezső 1993-as tévéműsorában vallott a művésznő először Márai Sándorhoz fűződő titkos viszonyáról. 1945-ben mutatta be a Vígszínház Márai: Varázs című darabját, amelynek kapcsán megismerkedett személyesen is az íróval. Kettejük kapcsolata olyannyira titkos volt, hogy Márai az Ismeretlen kínai költő elnevezés mögé bújt, aki egy jelentéktelen kínait tételeztek fel, aki a nagy bokszerlázadás idején a fővárostól távol tengette sanyarú napjait, mert az irodalmi életből feltehetően politikai ellenfelei és irodalmi vetélytársai száműzték. Személyes hangú verseit egy távollévő, ismeretlen nevű volt császári táncosnőhöz (Tolnayhoz) írta, akiről is mindenfélét találgattak.^[1]

Részlet Márai titkos leveleiből: "Kedd. Ajánlanám a következőket: szerdán, ha nem lesz rossz az idő, 1 h-kor várom a híd budai kijáratánál. Ha esik, akkor a pesti oldalon várom, ugyanabban az időben, az Országház kávéház előtt. Ha szerda valamilyen okból nem jó, akkor pénteken várom, ugyanez időben, ugyanígy: jó időben Budán, esőben Pesten. - Mindenesetre várom szerdán, s ha nem jön, akkor pénteken. Jó lesz így? Kezit, lábát csókolom."

Tolnay a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, akivel össze is házasodott, de 1958-ban elváltak.

Tolnay Klári emléktáblája egykori lakhelyén, a Fejér György utca 6. szám alatt

Színpadi sikerei mellett számos filmben is szerepelt. 1995-ben kizárólag az Ő személyére építve készített forgatókönyvet és rendezett Lebár József animációs rendező "Ajánlás" címmel.

Emlékezete