A kései tavasz és nyár színek egész kavalkádját váltja ki Dél-Amerikánál az Atlanti-óceánon, legalábbis műholdas szemmel.
Planktonvirágzás Patagóniánál (Fotó: NASA/Suomi)
A patagóniai selfperem biológiailag gazdag gócpontja az óceánnak,
ahol a szárazról levegőben érkező por, a délről származó, vasban gazdag
áramlatok és a mélyből kiinduló feláramlások tápanyagokkal látják el a
tenger füveit, avagy a fitoplanktonokat. Eme lebegő, napfényt
felhasználó apróságok aztán a világ leggazdagabb halállományai
némelyikének táplálékául szolgálnak.
A Suomi NPP műhold VIIRS
(Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) készüléke december 2-án
kapta lencsevégre a fitoplanktonban gazdag vizet Argentínánál. A NASA
szakemberei a látható és közeli infravörös fény három hullámhosszát
(671, 551 és 443 nanométeres) vetették be, hogy kiemeljék a vízben lévő
különféle planktonközösségeket. A színsávok nemcsak az apróságok
helyzetét, hanem az őket szállító dinamikus örvényeket és áramlatokat is
feltárják.
A
kékeszöld sávok és örvények valószínűleg kokkolitofórák, mikroszkopikus
kalcitvázzal rendelkező fitoplanktonok, amelyek meszes színt
kölcsönöznek a víznek. A zöld különféle árnyalatai kovamoszatok
(diatómák), dinoflagelláták és más fajok elegyéből állhatnak. A régió
korábbi, hajókról végzett vizsgálata az Emiliania huxleyi kokkolitofórák
és a Prorocentrum dinoflagelláták dominanciáját mutatta. A kutatók
jelenleg azon ügyködnek, hogy a műholdas felvételek alapján azonosítsák a
fitoplanktonfajokat, ám mindezt a későbbi műholdakra tervezett
hiperspektrális műszerek megkönnyíthetik majd.
Patagóniánál azért
jelentkeznek ilyen planktonvirágzások, mert a szubtrópusi melegebb,
sósabb vizek találkoznak a délről érkező hűvösebb, édesebb vizekkel.
Ahol az áramlatok egybefolynak – úgynevezett selfperemfront – turbulens
forgók és utazóörvények alakulnak ki, amelyek tápanyagokat szállítanak a
felszínre a mélységből.
A patagóniai selfperem ama régió északi
szélén terül el, amelyet néhány kutató a "nagy déli kokkolitofóraövnek",
vagy "nagy kalcitövnek" nevez. Minden évben, novembertől márciusig a
műholdak apró szemcséjű, szervetlen szén nagy mennyiségét észlelik a
félreeső déli vizekben. Ez a karbon gyakran a kokkolitofórák
kalcium-karbonát vázából származik.
Forrás: NASA | 2014. 12. 11. 16:15:00
Kommentáld!