Angliában a fenntartható mezőgazdaságért folytatott kísérletsorozat, az ASSIST (Achieving Sustainable Agricultural Systems) azt tűzte ki kutatási célul, hogy az egyre növekvő élelmiszerigényt miként lehet a környezet károsítása nélkül kielégíteni. Az eddigi teszt-területeken igen szép eredményt értek el, ehhez most a modern technológia további segítséget ad.
A szántóföldek peremén lévő sávok otthont adnak pl. zengőlegyeknek, ragadozó bogaraknak, parazita darazsaknak, amelyek mind-mind a szántók kártevőinek létszámát tudják csökkenteni. A nagy méretű szántók középső része azonban túl messze van a virágos sávtól, így a rovarok munkája sem hasznosul a kellő mértékben.
A modern mezőgazdaság azonban ma már GPS segítséggel működő gépeket használ, így nagy pontossággal lehet a szántókon kialakítani a vadvirágos területeket. A kombájnok aratáskor ki tudják kerülni, így itt az állatok menedékre találnak egész évben.
A kísérletekben az angol farmok szántóinak mindössze 2 százalékát elfoglaló 6 méter széles sávokat ültettek be vadvirágokkal, mint pl. a margaréta, a réti here, imola, vadmurok. A vadvirágos sávok az őszi búzától a repcén át a tavaszi árpáig terjedő kultúrák közé kerültek, s egy teljes vetésforgó cikluson keresztül nyomon követik a szántók és a rétsávok alakulását. Vizsgálni fogják, hogy a szántók középső részein, ahol rovarirtót használnak majd, a rétsávokkal odavonzott rovarvilág vajon miként reagál, káros, vagy hasznos hatások lesznek-e többségben.

Svájcban is folyamatban van egy hasonló kísérletsorozat, 13-16 növényfajt ültetnek a svájci sávokba (pipacs, búzavirág, koriander, kapor, hajdina, stb.), e felmérések első eredményei is igen pozitívak voltak: a gabonát károsító árpabogárból például 53 százalékkal kevesebb volt a virágos sávokhoz közeli őszi búzán, így a kártétel is kevesebb volt.
A vadvirágos sávokban élő természetes ragadozó rovarállomány segít kordában tartani a mezőgazdasági károsítók létszámát, megakadályozza azok túlszaporodását, s ezzel csökkenti a vegyszerek használatát.
2017-ben az ENSZ közzétett egy jelentést, amelyben a rovarirtók használatának szükségtelen voltát hangsúlyozták, mivel nem igaz az, hogy ezek nélkül nem lehet nagyüzemi mezőgazdasági termelést folytatni, jelentős terméskiesés nélkül. Azt nagyon nehéz bizonyítani ugyan, hogy egy-egy rovarirtó konkrét egészségkárosító vagy természetkárosító hatással bír, de a rovarirtók képviselői azt hangoztatják ma is, hogy a termés 80 százalékát elveszíthetik a farmerek, ha nem használják a vegyszereiket. Mindeközben számtalan olyan év van, amikor a rovarkártevők egyszerűen olyan csekély mennyiségben vannak csak jelen egy adott területen, hogy a vegyszerek használata sokkal több kárt okoz, mint amennyi termést megmentenek vele. Érdemesebb lenne a vegyszerhasználatot azokban az években használni, amikor valamely kártevő inváziós mennyiségben jelenik meg, és valóban veszélyt jelent a termésre, a többi év során viszont a természetes védekezést kell előnyben részesíteni.
A nem állandó használat ráadásul a mérgekkel szembeni rezisztencia kialakulásának esélyét is csökkenti.
Ahhoz, hogy a növekvő népességet biztonságos élelmiszerrel tudjuk ellátni, s közben ne pusztítsuk el a bolygó élővilágát, gyökeres szemléletváltásra van szükség a mezőgazdaságban. Ehhez remek kiindulást jelentenek az ilyen kísérletek, ráadásul ezeket a trükköket akár a saját kiskertjeinkben is jól alkalmazhatjuk, ha azt vegyszermentesen, rovarbarát módon alakítjuk ki.