Szmolenszki légikatasztrófa
2010. április 10-én lezuhant a Lengyel Légierő 101-es oldalszámú Tu–154M utasszállító repülőgépe Oroszországban, a szmolenszki katonai repülőtér közelében. A gép fedélzetén volt a lengyel elnök, Lech Kaczyński, valamint az ország politikai és katonai vezetésének számos tagja. A repülőgép 96 utasa[1] közül senki sem élte túl a katasztrófát.
A katasztrófa
Moszkvai idő szerint 10:56 perckor,[2] magyar idő szerint 08:56-kor zuhant le a gép, a lengyel elnökkel a fedélzetén. Kaczyński a katyńi vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésre igyekezett a lengyel delegáció társaságában. Dmitrij Medvegyev orosz elnök azonnal vizsgálatot rendelt el egy Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezette különbizottság felállításával.[3] A szerencsétlenség a repülőtértől 400 méterre történt. A Szmolenszki terület kormányzója, Szergej Antufjev megerősítette egy orosz hírcsatornának, hogy a katasztrófát senki sem élte túl.[1] Az orosz hírügynökségek jelentései szerint a személyzet hibáját sem zárják ki mint a baleset okát. A holttesteket Moszkvába szállították azonosítás végett, és még aznap délután megtalálták Kaczyński tetemét is.
A baleset okai
A lezuhant Tu–154-es roncsai a
Szmolenszk melletti erdőben
A repülőgép leszakadt hajtóművei
A balesetet az első vélemények szerint az okozta, hogy a légi
irányítás- és a repülőtér műszerezettségének korlátai ellenére a sűrű ködben a leszállást megkísérlő repülőgép a leszállás során túl gyorsan süllyedt (a talajt kifutópálya vége előtt érte el), és hozzáért a szmolenszki katonai repülőtér melletti erdő fáinak koronájához. A repülőtér nem rendelkezett műszeres leszállító rendszerrel,
mivel 2009 decemberéig csak katonai bázisként működött. Az irányítás
hiába javasolta a kapitánynak, hogy ne Szmolenszkben, hanem Minszkben vagy Moszkvában
landoljon, ő mégis megkísérelte leszállást. Habár az első jelentések
még négy leszállási kísérletet valószínűsítettek, valójában csak egy
történt.[4]
A süllyedés közben a repülőgép hozzáért a fák csúcsához, majd a
kifutópályától körülbelül 400 méterre lezuhant. Az elmondások szerint a
26 éves repülőgép jó állapotban volt, előtte egy évvel újították fel.[5] A tragédiát - egyes feltételezések szerint - az okozhatta, hogy a személyzet nem ismerte eléggé a szovjet
típus azon tulajdonságát, miszerint ferdéből vízszintesbe hozva a
megkezdett ereszkedés során nagyon hirtelen felgyorsul a süllyedés
mértéke.[6]
2008 augusztusában a gép egy másik kapitányának már volt konfliktusa Lech Kaczyńskival, mert az orosz–grúz háború idején biztonsági okok miatt a háború sújtotta Tbiliszi helyett az attól 350 km távolságban levő azerbajdzsáni Gəncəban
szállt le, a fedélzeten lévő Kaczyński (aki elnökként a fegyveres erők
főparancsnoka, azaz a gép kapitányának is elöljárója) határozott
utasítása ellenére.[7] Lech Kaczyński akkor emiatt parancsmegtagadással vádolta.[8]
Az első értesülések szerint a balesetben szerepet játszhatott maga az
államfő, aki sürgethette a pilótát, hogy itt szálljon le, ne repüljön
tovább.[9]
Később az ügyészségi vizsgálatok során nem találtak arra utaló jelet,
hogy a fedélzeten ülők közül bárki sürgette, vagy kényszerítette volna a
gép pilótáját a szmolenszki leszállásra.[10] A fekete doboz vizsgálatából viszont egyértelműen kiderült, hogy nem csak a személyzet tartózkodott a pilótafülkében a lezuhanás előtt:[11]
a pilótafülkében tartózkodott Andrzej Blasik, a lengyel légierő
főparancsnoka és Mariusz Kazana, a diplomáciai protokollszolgálat
vezetője, s a gép 15 méterrel a leszállópálya szintje alatt repült. A
részletek terén a lengyel és az orosz fél értékelése több ponton eltér.[12]
A későbbi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a lengyel légierő
főparancsnoka is a pilótafülkében tartózkodott, de nem gyakorolt nyomást
a pilótára. Egy másik személy is belépett korábban a pilótafülkébe
rövidebb időre, de ki is ment onnét még a katasztrófa előtt.[13]
A nyomozás végül arra jutott, hogy a tragédia a pilóta hibájából
következett be: a repülőgép rendszere automatikusan jelzett a
pilótáknak, hogy alacsonyan repülnek, ők mégis figyelmen kívül hagyták a
jeleket. „A nyomozócsoport lengyel tagja, Edmund Klich elmondta, hogy a
gép személyzete figyelmen kívül hagyta a talaj veszélyes közelségét
jelző vagy a gép felemelésére utasító automatikus riasztásokat. »Amikor
100 méteres magasságban voltak, fel kellett volna emelniük a repülőt,
nem pedig folytatni a leszállást« – mondta Klich a pilótafülkében
elhangzottak alapján.” A lengyel légierő parancsnokának jelenléte
ugyanakkor jelenthetett némi nyomást a pilótára.[14]
2010. június 1-jén nyilvánosságra hozták a pilótafülkében a lezuhanás előtti 40 percben elhangozottakat.[15]
Eszerint a fedélzeti automatika az utolsó percben legalább tucatszor
figyelmeztette a pilótákat arra, hogy növeljék a repülési magasságot,
mert a gép közel került a talajhoz.[16]
2011 januárjában került napvilágra az orosz vizsgálóbizottság végső
jelentése, mely szerint alkoholt találtak Andrzej Blasik tábornok, a
lengyel légierő parancsnokának vérében, aki a zuhanás előtt a
pilótafülkében tartózkodott, ezenkívül ő és Kaczynski is nyomást
gyakoroltak a pilótákra, hogy a köd ellenére Szmolenszkben landoljanak.
A
bizottság arra jutott, hogy „hiányosságok mutatkoztak meg a pilóták
felkészültségében egy kiélezett helyzetben, illetve abban, hogy
döntsenek egy másik repülőtér kiválasztásában”: „rossz hatással volt a
pilóták döntési képességére az a tény, hogy a lengyel légierő
parancsnoka, a protokollfőnök, valamint a repülőgép fő utasa [a lengyel
elnök] pressziót fejtettek ki rájuk”. A bizottság vezetője szerint „a
különgép pilótái többször kaptak információkat a kedvezőtlen időjárásról
a szmolenszki Szevernij repülőtér légiirányítóitól és egy nem sokkal
korábban ott landoló" lengyel "Jak–40-es gép személyzetétől”, ám „a
Tu–154-es különgép pilótái mégsem amellett döntöttek, hogy egy másik
repülőtéren teszik le a gépet, és ez volt a kezdete a katasztrófához
vezető eseménynek”.[17]
Az RMF FM
lengyel rádióadó arról adott hírt 2010 októberében, hogy a gép
pilótája, Protasiuk is tapasztalatlan volt: mindössze néhány órát
gyakorolt ilyen típusú gépen, azt is csak másodpilótaként, és nem volt
tapasztalata a veszélyhelyzetekben.[18] A pilóta hibáját már napokkal a katasztrófa után is feltételezték.[19]
Egyúttal a katonai meteorológusoknak is felrótták 2010 májusában, hogy
idejétmúlt jelentést adtak a pilótáknak, és nem értesítették a repülőgép
személyzetét a rosszabbodó időjárási viszonyokról, írta a
Rzeczpospolita című lengyel napilap.[20] Decemberben Donald Tusk
lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a balesetről készült
orosz jelentés elfogadhatatlan, mert a dokumentum hiányos és/vagy
tévedéseket tartalmaz, ezért végkövetkeztetései megalapozatlanok.[21]
A lengyel és az orosz vizsgálat nem tudott dűlőre jutni a felelősség
megállapítása terén: mindkét fél a másiknak rótt fel különböző hibákat.[22][23]
Kommentáld!