NOVEMBER 21. - SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA
A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet
megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását.
Mária életének eseményeihez különböző főünnepek, ünnepek, emléknapok kapcsolódnak.
Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepe, a jeruzsálemi Mária templom felszentelésének évfordulója.
543-ban szentelték fel a jeruzsálemi templom közelében az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát.
Ősi hagyomány, a Jakab apokrif evangélium leírása, hogy a gyermek Máriát szülei a templom szolgálatára
szentelték, ami Josephus Flavius zsidó történetíró szerint szüzességi fogadalommal járt együtt. A gyermek Mária
a Szentlélek indítására Istennek ajánlotta magát, akinek kegyelme eltöltötte őt, szeplőtelen fogantatása
pillanatától kezdve.
Damaszkuszi Szent János írja: "Ezért a kegyelem (ezt jelenti Anna neve) Úrnőt szült (Mária annyit jelent mint
úrnő)". Három éves koráig a szülői házban nevelkedett, majd elvitték a jeruzsálemi templomba, és ott nevelkedett
a templom szolgálatára szentelt hajadonokkal. Itt a Szentlélek irányításával nemcsak szüzességét őrizte, hanem
a kegyelem is napról napra nőtt benne. Ragyogó tisztasága és kegyelemmel teljessége lett az alap arra, hogy
általa szülessék a Megváltó a világra.
A VIII. században keleten, a XII. században nyugaton is mindenütt elterjedt. Magyarországon már III. Béla király (+1196)
idejében ünnepelték. Az ünnepet XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette
be a 14. században. 1585-ben V. Sixtus pápa az egész Egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták
főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett.
Tartalmában az ünnep az ősrégi hagyományt hirdeti: Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született
gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni.
Kommentáld!