társmagyarság  

2012.01.04 | 16:59 Mit várhat a Kárpát-medence 2012-től?

Az új év kezdetén sosem árt számba venni, mire számíthatunk az elkövetkező 366 napban. 2012 ugyanis szökőév, de nemcsak ebből a szempontból lesz különleges a Kárpát-medence szempontjából. 2011-ről maradtak adósságok, ugyanakkor jönnek új, egyelőre azonban kétes kimenetelú események is. Ebben a cikkben megpróbáltuk mindezeket számba venni.

2011-et értékelő írásunk egyben előre is mutatott a következő évre: több, 2011-re tervezett vagy várt történet végére nem került pont. Emellett viszont a menetrendszerűnek mondható események mellett váratlan eseményeket is be kell iktatni naptárunkba. Ezeket három fő pontba gyűjtöttük össze, noha a lista sohasem lehet teljes.

2012 ismét a választások éve?

Noha két éve 2010-et is ezzel a jelzővet illettük, az új év is hoz eredetileg tervezett, de időközben beiktatott választásokat. Az utóbbira példa Szlovákia, ahol a kormány októberi bukása után előrehozott választások kiírása vált szükségessé. 2012 márciusában tehát ismét az urnákhoz járulnak a szlovák állampolgárok. A kampány meg is kezdődött, egyes pártok pedig már a külföldön élő honfitársaik szavazataiért is hadjáratot indítottak. A köz véleménye egyelőre a Smer-SD-nek juttatná a voksok majd 44 százalékát, míg a jelenleg még kormányon lévő pártoknak (SDKÚ-DS, KDH) egyenként legfeljebb 10 százalékot adna. Meglepő, hogy a Most-Híd a legutóbbi választások során elért 8 százalékát most is elnyerné, ugyanakkor a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) éppen, de bekerülne a törvényhozásba.

A magyar kisebbség szempontjából mindez nem kecsegtet túl sok jóval, noha Slota szerint Fico nemhogy az ördöggel, de a magyarokkal is összeállna a kormányra kerülés érdekében. Erre azonban lehet, hogy nem is lesz szüksége ilyen támogatottság mellett. Akkor pedig a Most-Híd és az MKP az ellenzékből érvényesíthetné a felvidéki magyarság érdekeit, ami – valljuk be – nem kis kihívás lesz az amúgy is komplikált és kiélezett helyzetben.

Ehhez hasonlóan Szerbiában is tavasszal lesznek köztársasági, tartományi és helyi választások. A hatalmat jelenleg birtokló Demokratikus Párt az utóbbi időben igen sokat vesztett népszerűségéből, ugyanakkor a választások közeledtével ellenfelei is hátrányokat kezdenek felhalmozni. Legutóbbi – nyílt ígérete – alapján a Szerb Haladó Párt (SNS) nem utasítja vissza, hogy számos párttal karöltve kerüljön kormányra, többek között a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ). A Pásztor István vezette politikai szervezet ugyanakkor még korainak tartja az „elígérkezést", adott erőviszonyok mellett valószínűleg meg kell még fontolni az ajánlatot. Az SNS pozícióba kerülése viszont jelentős változást hozhat az ország életében, és lehet, hogy az EU kegyeinek keresése helyett a nagy testvér mellett fog dönteni a politikai vezetés.

2012 őszén Romániában várják az urnákhoz a választópolgárokat. Költségtakarékossági okokra hivatkozva itt is egyszerre adhatják majd le voksaikat a helyhatósági és parlamenti jelöltekre. Noha a jelenlegi kormánykoalíció sem áll a helyzet magaslatán, ellenfele, a Szociálliberális Unió (USL) a legutóbbi felmérések szerint 50 százalék alatt van a legutóbbi felmérések szerint. Ez elsősorban az erdélyi és bukaresti szavazóknak köszönhető. Jelenlegi állás szerint viszont a nacionalistaként ismert Nagy-Románia Párt is átlépné a parlamenti küszöböt, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) és a közelmúltban bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatottságáról nincs adat.

Az eredmény minden magyar párt, de az erdélyi magyarság jövője szempontjából fontos lesz és az EMNP első megmérettetését, míg az RMDSZ utóbbi időkben folytatott politikájának visszaigazolását is jelenti majd. Szólhat ugyanakkor a magyarság összefogásáról, amennyiben megvalósul Toró T. Tibor javaslata egy választási párt bejegyzésével.

Törlesztendő adósságok

Amennyiben 2011-re is tűztünk volna címkét, az a népszámlálások éve lett volna. Ennek keretében megszámláltatott a Kárpát-medence és az itt élő magyarság is – számos botránytól fűszerezve. Pontos adatokat azonban a mai napig nem ismerünk, noha Szlovákia több esetben beharangozta, majd el is halasztotta ezek közzétételét. Azt előre megelőlegezték a szakértők, hogy a magyarság száma az eddigi tendenciáknak megfelelően tovább csökkent, ami komoly kérdéseket von maga után, legyen az támogatáspolitika, oktatás, kultúra, stb.

Előzetes eredmények is ezeket támasztják alá: valószínűleg félmillió alá esett a felvidéki magyarok száma. Kolozsvár magyar ajkú lakossága a kritikus 20 százalék alá csökkent, és szintén kevesebb lett a magyarok aránya Nagyváradon. Öröm az ürömben, hogy a román lakosság nagyobb arányban fogyott, mint a magyar. A vajdasági települések ugyanakkor elnéptelenednek, egyedül Újvidék számolhat el lélekszámgyarapodást. A következő hónapokban viszont remélhetőleg megszűnnek a találgatások és végre konkrét adatokkal számolhatunk.

A botrányoknál maradva érdemes megemlíteni, hogy nem hagyta szó nélkül több erdélyi szervezet a Bethlen Gábor Alap által 2011-re megígért támogatások folyosításának elmaradását. Mintegy 156 ezer magyar nyelven tanuló iskolás vagy egyetemista közel 40 százalékához még mindig nem jutott el a támogatás. Az ígéretek szerint 2012 februárban azonban mindenkinek átutalják a támogatást, noha az összeg a várakozások alatt maradt és fog is maradni a forint gyengülése és egyéb gazdasági problémák miatt.

Szintén várni kell Szlovákiában számos magas és igen rég megüresedett pozíció betöltésére. Bár a főügyész-választás kavarta a legtöbb botrányt és ez húzódik a leghosszabb ideje, üres ugyanakkor a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Számvevőszék és a Szlovák Statisztikai Hivatal feje is. Míg az előbbi az államfőn múlt javarészt, az utóbbi hármat a törvényhozás halasztotta el a választások utánra.

Céltudatosan előre

Számos bíztató jel is van azonban az új évre. Dr. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke év végi sajtótájékoztatóján az eddig elért eredmények mellett komoly és pozitív várakozásokat fűzött a tanács feszített munkatempójának köszönhetően elfogadott művelődési, tájékoztatási és nyelvhasználati stratégiákhoz. A délvidéki magyarság szempontjából hasonlóan megnyugtató várakozások kötődnek a december elején módosított szerb restitúciós törvény életbelépéséhez is.

Nem feledkezhetünk meg az egyre erősödő, a Kárpát-medence számos területén működő civil szervezetekről, amelyek idén is kitettek magukért, legyen szó a Dél-Szlovákia Mozgalom ütős kampányairól vagy a Strasbourgba is ellátogatott és bizonyságot tett kárpátaljai szervezetek képviselőiről. Listázni nincs módunk az összes egyesülést, amelyek általában korlátozott anyagi hátterük ellenére is hatalmas feladatot próbálnak teljesíteni: saját közösségük jogainak érvényesítését, a létező és elismert elvek gyakorlatba ültetését. Az nem kérdés, hogy idén is lesz dolguk bőségésen, legyen szó a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának tilalmáról, a székelyföldi autonómia tervéről vagy a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről.

Mindezek alapján 2012, hasonlóan az ezt megelőző évekhez, izgalmasnak ígérkezik a Kárpát-medencében is. Sok kihívás lesz és reméljük, hogy minél kevesebb csalódással fog járni.
Zsár Virág
kitekinto.hu