Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
Tündérek, sárkányok, manók
A tátrai legendákban legtöbbször előforduló mesebeli lények a tündérekről. Az egyik ilyen mese egy lányról szól, aki elaludt a Csorbai-tó partján. Amíg aludt, egy daliás herceg emelkedett ki a tó vizéből, akinek annyira megtetszett a lány, hogy felkapta és magával vitte a mélyben lévő palotájába. Miután a lány felébredt, annyira elkápráztatta a palota urának gazdagsága, hogy tündérré változott, és a daliás herceg felesége lett. A tündér a legenda szerint máig él a Fátyol-vízesésben.
A tündérek mellett a tátrai mesék állandó szereplői a vízimanók, akik állítólag a tavakban élnek, és elrabolják a tavakhoz közeledő nőket. A legenda szerint a Kriván alatti Zöld-tóban élt egy vízimanó, aki a második feleségéért kezdett harcolni a Gödör-tóban. Hogy miért alakult ki a konfliktus, nem lehet tudni, a legenda csak a viszálykodás szabályairól szól. Ha a küzdelem során fehér hab jut a felszínre, az a vízimanó feleségének a fátyla, melyet az asszony elmenekült udvarlója hagyott el. Ha viszont vörös színű hab jut a felszínre, az a vízimanó vére. A történet azzal ér véget, hogy ma már nem élnek vízimanók a Tátrában, mert kiirtották egymást.
Kommentáld!