Lamarckot szokták idézni a szervek használatának vagy nem használatának következményeire utalva. Tekintsünk el a lamarckizmus evolúcióelméletének egyszerűsített értelmezésétől, és témánknál maradva elfogadhatjuk azt a beigazolódott tényt, hogy törzsünk, végtagjaink izmainak, csontjainak, ízületeinek teljesítményre kész, egészséges állapota folyamatos használatuktól függ.

Ebben segít a naponta végzett mozgás, ennek szervezett és céltudatos gyakorlása. Természe­tesen bármilyen mozgásformát tervezünk és iktatunk be napirendünkbe, táplálkozásunkat is hozzá kell igazítanunk mind mennyiségében, mind minőségében. Mozgásunk és táplálkozásunk egyensúlya testi és lelki egészségünk záloga.

A tájékozódást megkönnyítendő, példát adunk az emberi tevékenységekhez mért energiatöbbletről. Ez egy szorzószám, amelyet az alapenergia-szükséglethez (erről már írtunk) adunk, és egy órai tevékenységre vonatkozik. Alvás: szorzószám 1, óránként 56 kcal, írás elektromos gépen: 1,9/170, gyomlálás: 2,9/163, szeretkezés: 3,1/174, gyaloglás: 3,4/191, porszívózás: 3,4/191, tánc (gyors): 5,2/292, torna: 5,1/286, csákányolás: 6,0/337. Vagyis a terhelés nehéz­sége és szerveink igénybevételétől függően a tevékenység változó értékű táplálékot igényel.

Legkönnyebben és különösebb felkészülés nélkül a sétálás gyakorolható (szorzószáma 2,6, kcal-többlet: 146). Iktassuk napirendünkbe a délelőtti és délutáni sétát, összekapcsolva beszerzéssel, ügyintézéseinkkel, vagy csak nézelődjünk. Ilyenkor, akár a tempós, akár a sietősebb menéssel gyorsul a szív és a tüdő munkája is.

Mi a célunk, ha egy bizonyos sportágat választunk ennek rendszeres gyakorlására? Fejlesztő szempontok: állóképesség, izomerő, ügyesség, rugalmasság, lazítás, azaz valamennyi teljesítménysporthoz szükséges képesség. Az úszás nagy állóképességet és izomerőt feltételez. Egyike a legegészségesebb, testünket arányosan alakító sportágaknak. A szertorna izomerőt, hajlékonyságot, rugalmasságot biztosít. Valamennyi izmot (váll-, kar-, törzs-) munkára készteti. A tollaslabda az állóképességet és az ügyességet fejleszti, a kerékpározás az állóképességet, izomerőt, lazítást segíti. 

Egyike a bárhol és bármikor gyakorolható mozgásnak a helyben futás, amely vala­mennyi testtájunkat mozgásba hozza. Jónak találjuk a labdajátékokat is, ehhez többletként adódik a játékosok egymást segítő és serkentő törekvése a jobb teljesítményre, miközben az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv is érvényesül, és ez a társas kapcsolatot erősíti. Sokan nevetségesnek tartják, ha a sakkot sportágként említjük. Tévednek. A szellemi igénybevétel – több versenysakk-felmérés igazolta – komoly súlyveszteséggel jár (nevezetes ebből a szempontból a Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij világbajnoki döntője után Reykjavíkban készült mérlegelés).

Természetesen a versenysport egészen más testedzési kategória. A megszabott edzésprogram, étrend és életvitel kötelező, miközben folyamatos megmérettetés és versenyek követik egymást. A versenyző mellett a klubja és edzője határozza meg kötelező érvénnyel a felkészülés módozatait. Aki ezt az életformát választja, ehhez szabja mindennapjait, s nincs könnyű dolga az adott sportág élvonalába kerülni, és ott meg is maradni.

Puskás Attila

Háromszék