Időnként megállunk, és számot vetünk az életünkkel. Mit csináltunk rosszul, mit tennénk ma másképp?

Szerző:Futaki Balázs

Az emberi élet előrehaladtával egyre sűrűbben, egyre gyakrabban gondolunk a múltunkra, ugyanakkor mérlegre is tesszük életünket. Felidézzük döntéseinket, lejátsszuk magunkban, hogyan alakult volna az életünk, ha egy-egy sorsdöntő ponton másfelé fordulunk. Más pályát választunk, más társ mellett kötelezzük el magunkat, nem szalasztunk el egy nagy lehetőséget. 

Vannak persze, akik semmit sem bánnak meg, ha még egyszer csinálhatnák, ugyanígy tennének mindent. Egy érdekes kutatás szerint ez inkább a magas kort megért emberekre igaz. A felmérés szerint ugyanis a százévesek körében sokkal több az elégedett ember, mint a fiatalabb generációk soraiban. 

A következőkben a kutatás részleteit ismertetjük. Nem minden tanulság nélkül való, hogy mások mit is bántak meg életükben, mit hiányolnak, mit tartanak fontosnak egy adott életszakaszban. Továbbá a következő összefoglaló érdekes eredménye, mennyivel más a véleménye ugyanarról a kérdésről egy hatvanon túlinak, mint egy száz évet megélt embernek.

Pénz, egészség és a többi

Az említett felmérést amerikaiak körében végezték. Bár természetesen az amerikai kultúra, életforma miatt mások a problémák, szempontok, amelyek alapján az ember megítéli a múltját és jelenlegi vágyait, érdekes módon – akárcsak nálunk – a pénz és az egészség állt a vágyak fókuszában.

A kutatás szerint a 60–65 éveseknek csupán 29 százaléka elégedett az életével, és mondhatja el magáról, hogy nem bánt meg semmit. Az elégedetlenek 26 százaléka azt kívánja, bárcsak több pénzt tudott volna keresni, 12 százalékuk pedig – szemben a száz év körüliek 5 százalékával – arról is beszámolt, többet kellett volna kockáztatnia az élete során. 

Az idősebb generációban sokkal többen elégedettebbek az életükkel, mint az említett hatvanas korosztályban.

100 éven túl

Egy átlagamerikai ma nagyjából 80 éves koráig él. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon azok, akik már a 100. életévüket is betöltötték, hogyan gondolnak vissza az utolsó húsz évükre, mit tennének másképp, mi az, amit esetleg megbántak. A megkérdezettek 33 százaléka semmit nem változtatna, másik 33 százaléka több időt töltene párjával és szeretteivel, 13 százalék jobb egészséget kívánna magának, 6 százalék pedig több pénzt. Emellett majdnem valamennyi százéves (98 százalékuk) úgy vélte, hogy az elme frissen tartása az egészséges öregkor titka, 96 százalékuk pedig a mobilitást és a rendszeres testmozgást is döntő fontosságúnak tartotta. Erről a kérdésről a 60–65 éves korosztály is hasonlóan gondolkodott, és abban is egyetértettek, hogy a szellemi, érzelmi és lelki egészség, valamint a társas kapcsolatok és a függetlenség megőrzésével szemben a fizikai erőnlét megtartása jóval nehezebb a kor előrehaladtával.

Kulcs: aktivitás

A százévesek közül igen sokan igyekeznek aktívak maradni, több mint felük hetente sétál vagy kirándul, több mint egyharmaduk legalább hetente egyszer végez valamilyen erősítő gyakorlatot, és közel 20 százalékuk hetente egyszer vagy többször keringésjavító testmozgást is végez. A 60–65 év körüliekkel szemben a százévesek nagyobb arányban táplálkoznak kiegyensúlyozottan, alszanak legalább nyolc órát éjjelente, és vesznek részt naponta valamilyen társas eseményen. Utóbbiak közül azonban csupán 31 százalék vélte úgy, hogy a szexuális élet javítása fontos az egészséges öregkor szempontjából, szemben a hatvanas korosztály 80 százalékával, és előbbiek azt is kevésbé tartották fontosnak, hogy minden új napot izgatottan várjuk, valamint hogy mindenképpen legyen valamilyen céljuk a jövőre nézve. A százévesek 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számított arra: megéri ezt a szép kort, a hatvanas éveikben járóknak azonban csupán 21 százaléka bízik ugyanebben.

Generációs különbségek

A házasság és a kapcsolatok megítélésében igen szembetűnő különbség volt a két korcsoport között, a száz év körüliek 31, a hatvanasok 19 százaléka tartotta fontosnak a közös politikai nézetet, a közös hobbi fontosságának megítélésében ugyanez az arány 40 és 22 százalék volt, a közös vallási hovatartozás megítélésében pedig 56 és 46 százalék. A házasságon belüli szerepek klasszikus felosztását előbbiek 67, utóbbiaknak csupán 49 százaléka tartotta fontosnak. Abban azonban mindkét korosztály egyetértett, hogy a család és a barátok nagyon fontosak az egészség megőrzése szempontjából, a századik életévüket betöltöttek több mint egyharmada számolt be arról is, hogy van olyan barátja, akivel már legalább 75 évre nyúlik vissza a kapcsolata.

Nem bántam meg semmit

Dr. Rhonda Randall, a UnitedHealthcare Medicare & Retirement nevű egészségügyi hivatal munkatársa úgy véli, a százévesek közreműködésével készült felmérés alapján elmondható, hogy a legtovább élő amerikaiak jó közérzetének hátterében a pozitív jövőképen kívül az is fontos szerepet játszott, hogy elégedettek voltak az életük során meghozott döntéseikkel, és nem bántak meg semmit, ami történt velük.