A tejtermelő állattenyésztés legkorábbi bizonyítékait tárták fel Dél-Európában brit és francia tudósok, régészek közreműködésével.

A Földközi-tenger térségében, a hegyvidékeken ma is hagyományos állattartás és tejfeldolgozás folyik. 
Fotó: Profimedia

A hústermelés és a tejgazdálkodás kezdetei és elterjedése az újkőkori földközi-tengeri térségben régóta vita tárgya, korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kérődző állatok, mint a tehén, a kecske és a juh háziasításának fő oka tejtermelő képességük volt, most viszont újabb bizonyítást nyert, hogy a Földközi-tenger északi térségében élő emberek már mintegy kilencezer évvel ezelőtt, a mezőgazdaság megjelenésének hajnalán használtak tejet és készítettek tejterméket.

A Yorki és a Bristoli Egyetem valamint a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ szakemberei több mint 500 agyagedényből vett tej- és állati zsiradékminták, valamint az i.e. 7000 és 5000 közötti időszakból származó háziállat-maradványok mintáinak elemzéséből kimutatták ki, hogy a térségben elterjedt háziállattartás fő célja tejtermelés volt - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.

„Az élelmiszertermelés kezdetén az északi-mediterrán térségben a tej a korai növénytermesztő- és állattartó közösségek fontos táplálékforrása volt. Valószínűleg fontos szerepet játszott abban, hogy tápláló és tárolható élelmet biztosítson az akkori gazdáknak, és hogy a mezőgazdaság elterjedjen a Földközi-tenger nyugati vidékeire" - hangsúlyozta a maradványok elemzésében részt vevő Cynthianne Spiteri, a Yorki Egyetem régésze.

Korábbi kutatásaik kimutatták, hogy a Közel-Keleten az i.e. 7. évezredben a tej használata térségekre korlátozódott, ez a tanulmány feltárta az állati termékek széles körű alkalmazását a Földközi-tenger északi medencéjében az újkőkorban. Tejtermelést a térség keleti és nyugati felén is folytattak, ám érdekes módon a mai Görögország északi részén nem. Az itt talált állati csontokból és az edényekből vett zsírmaradványokból kiderül, hogy a háziállattartás a hús előállítását célozta - magyarázta Mélanie Roffet-Salque és Richard Evershed a Bristoli Egyetemről.

Oliver Craig professzor, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint eredményeik azért különösen érdekesek, mert a térség mai lakói nem képesek megemészteni a tejet. „Azt feltételezzük, hogy ez igaz volt az újkőkorban is, de ezt még meg kell erősítenünk ősi emberi maradványok genetikai vizsgálatával." Az edényekben talált szerves maradványok azt jelzik, hogy az újkőkori emberek joghurtot és sajtot készítettek, kivonva a tejcukrot a tejtermékből - tette hozzá.

A felmérések szerint Görögországban a lakosság több mint fele laktózérzékeny, de hasonló a helyzet Indiában vagy Izraelben is. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban jóval népszerűbb a joghurt, ennek ugyanis alacsony a tejcukortartalma, így egyéni tűrőképességtől függően laktózérzékenyek is fogyaszthatják.