Teleki Pál

Teleki Pál
A Magyar Királyság 9. miniszterelnöke
Hivatali idő 1939. február 16. – 1941. április 3.
Előd	Imrédy Béla
Utód	Bárdossy László
A Magyar Királyság Vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1938. május 14. – 1939. február 16.
Előd	Hóman Bálint
Utód	Hóman Bálint
A Második Magyar Királyság 3. miniszterelnöke
Hivatali idő 1920. július 19. – 1921. április 14.
Előd	Simonyi-Semadam Sándor
Utód	Bethlen István
A Magyar Királyság külügyminisztere (miniszterelnökként, ideiglenesen)
Hivatali idő 1920. december 16. – 1921. január 18.
Előd	Csáky Imre
Utód	Gratz Gusztáv
A Magyar Királyság külügyminisztere
Hivatali idő 1920. április 19. – 1920. július 19.
Előd	Simonyi-Semadam Sándor
Utód	Csáky Imre
Született	Budapest 1879. november 1.
Elhunyt	Budapest 1941. április 3. (61 évesen)
Párt	Országos Alkotmánypárt (1905–1913) KNEP (1920–1922) Egységes Párt → NEP → MÉP (1926–1941)
Választókerület	Nagysomkút (1905-1910) Szeged belv. (1920-1926) Tokaj (1938-1939) Szeged belv. (1939-1941)
Házastárs	Bissingen-Nippenburg Johanna
Foglalkozás	földrajztudós, cserkész, politikus

Dr. nemes római szent birodalmi széki gróf Teleki Pál János Ede (röviden: Teleki Pál, Budapest, 1879. november 1. – Budapest, Várnegyed, 1941. április 3.)^[1] magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a SZEFHE Rabonbánja.

Tudományos pályafutása

Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres "vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról.
A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.^[2][3]

1902-től Lóczy Lajos földrajzi tanszékén volt gyakornok. 1904-től szolgabíróként tevékenykedett Szatmárban. 1906 március-áprilisban nagy nyugati utat tett, 1907-ben Szudánban, majd Európában járt tanulmányúton. 1908. november 24-én Budapesten házasságot kötött Bissingen-Nippenburg Johanna (1889-1942) grófnővel (gróf Bissingen Nippenburg Rezső Antal Gábor és foeni Mocsonyi Georgina lányával)^[4], kitől két gyermeke született: Mária (1910-1962) és Géza (1911-1983). Teleki Géza geológus, egyetemi tanár lett Kolozsvárott 1940-'44 között, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatási minisztere volt 1944-'45-ben. 1949-ben Amerikába emigrált. (Unokái: Pál és Géza geológus, jelenleg Amerikában élnek.)

1909-1913 között a Földrajzi Intézet nevű kiadóvállalat tudományos igazgatója, 1910-1923 között pedig a Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1911-ben Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez című munkája magas francia elismerésben (Jomard-díj) részesült. 1912 augusztus-októberében Cholnoky Jenővel nagy körutat tett az Egyesült Államokban. Ebből az útból született 1922-ben az Amerika gazdaság földrajza című egyetemi jegyzete. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, azonban székfoglalóját a háború miatt csak 1917-ben mondhatta el. 1913-ban kinevezték a Kereskedelmiiskolai Tanárképző tanárának. A Turáni Társaság tagja, majd elnöke lett. A háborúban önkéntesként szolgált, ez idő alatt született (nemegyszer a lövészárokban írva) korai jelentős műve: A földrajzi gondolat története. 1918 őszétől a párizsi békekonferenciára többekkel elkészítette a Magyar Királyság etnikai térképét, majd a híres „vörös térképet”, amelyen a magyar nemzetiséget vörössel jelölte (carte rouge).

A második világháborúban

A magyar kormány 1940. december 12-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani katonai puccs – mely egyúttal németellenes élű volt – után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő és addig győztes helyzetben levő Németország, és a térséget minden szempontból feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező angolszász hatalmak és a velük potenciálisan szövetséges Szovjetunió között.

Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében. Április 2-án a londoni nagykövet tájékoztatta arról, hogy Magyarország hadüzenetre számíthat angol részről Jugoszlávia megtámadása esetén. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában, fejlövés végzett vele. Íróasztalán drámai hangú levelet találtak a kormányzónak címezve, melyben erős szavakkal ítélte el a Jugoszlávia elleni agressziót. A német csapatok már a halálhír előtt elindultak Jugoszlávia ellen.

Halálát – bár körülményei sok vitát váltottak ki – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a történettudomány öngyilkosságként értékeli. Öngyilkossága morális síkra emelt egy merőben politikai kérdést.

Teleki Pál szobra Balatonbogláron, Rieger Tibor alkotása

Sírja Gödöllőn, a máriabesnyői temetőben található. Az emléktáblájára liliom van vésve a cserkészetre utalva és a következő felirat olvasható rajta: "DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT".

Emlékezete

Első köztéri szobrát Gödöllőn állították fel 2001-ben. 2004-ben magyar értelmiségiek egy csoportja mellett lengyel üzletemberek is részt vettek annak lehetővé tételében, hogy a budapesti szoborállítás meghiúsulása után Balatonbogláron mégis emlékművet állíthassanak neki.

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium (melynek egyik alapítója) filmvetítő termének neve őrzi emlékét.

Ezeken kívül Varsóban és Sopronban is egy utca viseli a nevét.

Fontosabb művei

• Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez (1904)
• A földrajzi gondolat története (1917)
• Amerika gazdasági földrajza(1922)
• The Evolution of Hungary and its Place in European History (1923)
• Európáról és Magyarországról (1934)
• A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II. (1936)
• Beszédek 1939 (1939)
• Magyar politikai gondolatok (1941)
• Teleki Pál országgyűlési beszédei I-II. (1944)
• Teleki Pál: Válogatott politikai írások és beszédek (2000)

Származása