Sokan télen jórészt wellness élményekért keresik fel a Magas-Tátrát, amely a medencékből nézve havas hegyoldalaival remek hátteret nyújt, ám megfelelő körülmények között bizony igazán fantasztikus téli túralehetőségek is rejtőzhetnek az alacsonyabb vonulatokban. Természetesen nincs szó hegymászásról, a téli időszakban jobb elkerülni a veszélyesen kitett vagy csúszós részeket.
November végi utazásunk alkalmával kicsit kétségek között, de azért reménykedve érkeztünk Ótátrafüredre, hiszen nem lehetett tudni előre, hogy milyen lehetőségek lesznek a téli túrázásra. Időközben abban már biztosak lehettünk, hogy ideális időjárási viszonyok várnak azon a négy napon, amit a Magas-Tátrában töltünk.
Budapestről, Kassai átszállással néhány óra vonatozás után érkeztünk meg Poprádra, majd egy könnyű ebédet követően máris úton voltunk első túránk kiinduló pontja felé, a Csorba-tóhoz. A Csorba-tó és környéke sok turista kedvence, főleg festői környezete és könnyű megközelíthetősége miatt.
Aki mer az nyer!
Ez lehetne akár a napi mottónk is. Terveink szerint a Csorba-tótól indulva a kora délutáni órákban a Szoliszkó menedékházat céloztunk meg, ami oda-vissza kb. 8 km. Helyi túravezetőnk szerint - aki eredeti foglalkozására nézve hegyi vezető és serpa - valószínűleg nem végzünk világosban, ez persze nem tántorított bennünket el attól, hogy nekivágjunk az útnak.
A délután tökéletesnek ígérkezett, tiszta kék ég, enyhén derengő napsütés, teljes szélcsend: ez csak jól sülhet el! Eredeti tervünket, miszerint a Furkota-völgyben túrázunk, elvetettük, mivel ott hamar ránk sötétedett volna. Ehelyett inkább az Elülső-Szoliszkóra vezető ösvényt választottuk, amely a gerincen halad végig.
Döntésünk ideálisnak bizonyult, hiszen a lemenő nap sugarai végigkísérték utunkat, amely narancsosan izzó fénybe burkolta a behavazott lejtőket és sziklás hegycsúcsokat. Néhány síelőt leszámítva magunk voltunk a hegyen, a síliftek ekkor még nem jártak, ezért hihetetlen csend honolt a környéken. Ez amolyan jókor-jó helyen érzéssel töltött el bennünket, őszintén szólva szívesen elnyújtottuk volna a perceket, hogy minél tovább élvezhessük ezt a mesés pillanatot.
Ám ahogy leszállt az est és a fények is elszürkültek jól esett belépni a menedékházba és elszürcsölni egy forró teát. Sokáig nem akartunk időzni, ezért néhány perccel később már menetkészek voltunk fejlámpánkkal felszerelkezve a lejtmenethez. Ha tudod, hogy merre menj és hozzá van egy jó hegyi vezetőd is, csupa móka a túrázás sötétben is, ezt a pillanatot nem cseréltük volna el semmiért!
Kommentáld!