Bajomi Bálint, bajomi.balint.eu

Május 17-én este az úttörő etológus és természetvédő élettörténetéről és a csimpánzokról mesélt, illetve arról, hogy milyen szerepe van a gyerekek és a fiatalok bevonásának a természetvédelemben.

A világhírű kutatónő évek óta járja a világot a csimpánzok és a természetvédelem egyfajta „utazó nagyköveteként”. Magyarországra hatodik alkalommal látogatott el. Ezúttal két, nyilvánosan meghirdetett programon vett részt hazánkban: az ELTE-n tartott egy előadást, illetve hivatalosan is átadta a Jane Goodall Tanösvényt Budapest második kerületében.

Csütörtök este hétkor a viszonylag magas jegyárak ellenére zsúfolásig megtelt az ELTE Egyetemi Konferencia Központ gömbaulája Lágymányoson. Jane Goodall szimpadra lépésekor felállva tapsolt a közönség – a vastaps percekig tartott. Utána Jane csimpánzhangon köszöntötte az egybegyűlteket.

Ezután egy rövidfilmet néztek meg a látogatók, majd Goodall nagyjából egy órában felvázolta életének és a csimpánzokkal való különleges kapcsolatának történetét, angol nyelven, szinkrontolmácsolással. Jane végül Frei Tamás ismert magyar televíziós újságíróval beszélgetett – Frei a résztvevők kérdéseit is tolmácsolta a  kutatóhölgynek. Végül ismét egy rövidfilm következett, és a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) nemzetközi szervezet tagjainak bemutatása. A rendezvény végén meg lehetett vásárolni Goodall magyar nyelvű, „A remény magvai” című könyvét.

Jane Goodall és kabala-plüssálata Budapesten


 Itt nézhetik meg Bajomi Bálint fotós és médiaszakember további fotóit, melyeket a rendezvényről készített.

Az alábbiakban az előadás fő témáját, azaz Jane Goodall életének történetét ismertetjük, a www.janegoodall.hu weboldal szövegét átvéve.

Dr. Jane Goodall a csimpánzok viselkedését tanulmányozó, új korszakot nyitó kutatását 1960 júniusában kezdte el Tanzániában. Mentora Dr. Louis Leaky, antropológus és paleontológus volt. Tanulmányait a Gombe Nemzeti Parkban (eredeti nevén Gombe Stream Chimpanzee Reserve) végezte, amely megalapozta a későbbi primatológiai kutatásokat és melyek segítségével újra kellett fogalmazni az emberek és állatok közötti viszonyt.

Dr. Goodall 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet, mely folytatja a Gombe-i kutatásokat, és vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében. Az Intézet széles körben ismert az innovatív, közösség-központú természetvédelem megalapozásáról és afrikai fejlesztési programjairól, valamint a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) környezeti nevelési világhálózatról és humanitárius ifjúsági programjáról. 
A Roots & Shoots természet- és környezetvédelmi hálózatot Dr. Jane Goodall hívta életre 1991-ben, tanzániai tanulók egy csoportjával. A Roots & Shoots hálózata fiatalok százezreit kapcsolja össze világszerte több mint 130 országban. A hálózat célja, hogy együttes erővel a Földet jobb hellyé tegyük az emberek, az állatok, és a környezet számára.

Dr. Goodall átlagosan évi 300 napot utazik, és előadásokat tart a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, és más környezeti válságokról, mert hiszi és reméli, hogy az emberiség képes megoldani azokat a problémákat, melyeket saját maga idézett elő.
Dr. Goodall számos elismerést kapott munkája során, többek közt a Francia Becsületrendet, a Tanzánia Medált, valamint Japán igen rangos Kiotó-díját. 2002-ben elnyerte az ENSZ Békenagykövete címet, 2004-ben pedig a Brit Birodalom Dámájává nevezték ki.
Dr. Jane Goodall életéről nagyon részletes anyag olvasható angolul a Wikipédia oldalán.

Az idén 84. évesen is szuperaktív természetvédő Budapest határában kötötte össze a csimpánzokat a haragos siklókkal.

Kevesen tudják, hogy Budapest II. kerületében a Vöröskővár-hegy környékén az óvatos kiránduló megpillanthat akár olyan ritkaságokat is, mint a kaszpi haragossikló, a közönséges ürge, vagy a vajszínű atracél. E terület értékeinek bemutatásában segít az áprilisban átadott Jane Goodall Tanösvény.  Még  2016. májusában járt hazánkban Dr.Jane Goodall, és ellátogatott erre a területre, ami teljesen elvarázsolta. A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű-, és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME-KHVSZ) munkatársai felkérték, hogy engedjen vissza két korábban befogott, és rádió-nyomkövetővel ellátott kaszpi haragossiklót. A kutatónő tiszteletére az egyiküket Jane-nek, a másikukat Vali-nak nevezték el. 

A nyomkövetők alapján megismerhetjük rejtett életmódjukat, és többet megtudhatunk a viselkedési szokásaikról. Ezután fogalmazódott meg bennünk, hogy egy tanösvény létrehozásával talán elérhetjük, hogy jobban odafigyeljenek az emberek, és a döntéshozók erre az apró, elszigetelt élőhelyre. Összefogtunk a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, az MME-KHVSZ-vel, és elkezdtük a tervezést. Az építési költségek fedezésére közösségi adománygyűjtést indítottunk, aminek összegét kiegészítette a “Minden doboz visszajár” környezetvédelmi vállalkozás.
A II. kerületi Önkormányzat támogatásával végül sikerült összegyűjteni a szükséges anyagi hátteret. Az engedélyek gördülékenyebb beszerzéséhez a hivatalok, és a terület tulajdonosai, vagyonkezelői nyújtottak segítséget. Így elmondhatjuk, hogy a Jane Goodall Tanösvény egy széleskörű összefogás eredménye, aminek megünneplése, szakmai átadása történt 2018. április 15-én- írta akkor a Jane Goodall Intézet.

Miután 2 év után most ismét hazánkba látogatott a tanösvény névadója, ma az ő jelenlétében újra jelképesen felavatták a tanösvényt, melynek jelzéseit a hazai önkéntesek két hete felújították/lefestették, és egy agyatlan grafittiző nyomait is eltüntették.

További képek a mai eseményről >>>