A 9. századi keresztelőtemplom után a Karoling-kori palota maradványait is visszatemetik Zalaváron – írja a műemlékem.hu magazin.

 

„Alig néhány tízmillió forintos költséggel be lehetett volna mutatni mindkét európai jelentőségű épületmaradványt. A téglalap alaprajzú, fából épült keresztelőtemplom és keresztelő kútja, amelyben még a feltárás idején is feltört a víz, az egyik legkorábbi ilyen ismert építmény a térségben.

A 2011-ben azonosított, 9. századi palota úgyszintén különlegesség, hiszen a Karoling-kor egyetlen fennmaradt világi kőépülete a Kárpát-medencében. A maradványok azonban nem pusztulhatnak tovább, ezért döntöttünk a visszatemetés mellett - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, ásatásvezető régész. Négy éven át vártuk a döntéshozók segítségét a bemutatáshoz, ám miután ilyen szándékot nem érzékeltünk, kötelességünk legalább a jövőnek megóvni a leleteket.”

A kora középkor talán legfontosabb tervásatása zajlik immár hetven esztendeje Zalavár-Várszigeten. A hajdani Mosaburg fontos szerepet töltött be a Dunántúl 9–10. századi történelmében, az itt feltárt maradványok újraírták a magyar honfoglalás előtti Asó-Pannonia történelmét, ha úgy tetszik, egy frank határgrófság tündöklését és bukását. A feltárt leletanyagot a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításon 2014 óta a nagyközönség is megcsodálhatja.

A település története a 830-as évekre nyúlik vissaz. A Várszigeten elsőként a morva birodalomból származó Priwina kezdett komoly építkezésekbe, amelyeket fia, Kocel folytatott. Mosaburg („Mocsárvár”) lett Alsó-Pannonia egyházi és világi központja, ahol a 840-es évek elején keresztelő templom, majd Priwina magánegyháza épült meg, végül a 850-es évek közepe táján egy zarándoktemplomot emeltek (ennek rekonstruált alaprajzát láthatjuk is a Várszigeten). A térítést irányító salzburgi érsekségnek komoly tervei voltak a településsel, itt alapították volna meg Alsó-Pannonia első püspökségét, ám Metód és Cirill, a két később szentté avatott térítő szerzetes megjelenése miatt a terv nem valósult meg.

Tevékenységük emlékei a néhány évvel ezelőtt itt előkerült, glagolita írásjelekkel ellátott edénytöredékek. A 880-as évek végén Arnulf császár évente felkereste a várost, az ő kényelmét szolgálta az a palota, amelynek alapfalmaradványait most visszatemetik.

Írta és fényképezte: Kovács Olivér