Természet: Tényleg depressziós nép a magyar?

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a depresszió világszerte, így Magyarországon is népbetegségnek számít.

Szerző:N. Trencsényi Klára

 

 

 

 

 

Ezt a tendenciát azonban igen nehéz pontos egészségstatisztikai adatokkal alátámasztani. 

 

„Tetézi a bajt, ki elfedi”

 

Ennek egyik oka az, hogy sok, súlyos hangulat-, érzelmi, viselkedési és teljesítményzavarral küszködő ember nem kerül az egészségügy látóterébe, mert vagy maga próbál megküzdeni a tüneteivel, vagy tart a stigmatizálódástól, a pszichológiai, pszichiátriai kezelésekhez társuló előítéletektől, viszont nincs tisztában hangulatzavarai, rossz érzelmi állapota, közérzete, munkateljesítménye hanyatlásának, azaz depressziójának hosszú távú, lelket, érzelmeket, társas kapcsolatokat és a szervezet egészségét aláásó következményeivel. 

A másik ok, ami miatt a depresszióban érintettek számáról nem kaphatunk pontos képet: az ún. latencia. Ez az jelenti, hogy a depresszió sok esetben valamilyen bántó és állandósult testi panasz, betegség formájában jelenik meg, és a különféle orvosok a páciens aktuális panaszait kezelik.

 

Hajlamosító tényezők „belül” és „kívül”

 

A köztudatban is az él, hogy a magyar emberek melankóliára hajlamosak (ennek igazolásául a magyar nemzeti Himnusz sorait szokás felhozni példának). Pszichiátriai tanulmányok sokasága taglalja kérdést: depresszív, öngyilkos hajlamú nép vagyunk-e, és ha igen, mi ennek az oka? 

Arról azonban, hogy a magyar népesség valójában hol is helyezkedik el manapság e mentális betegség gyakoriságát mutató európai vagy világtérképen, különbözőképpen vélekednek maguk a lélekgyógyászok is. 

A derűlátóbbak szerint a depressziót tekintetve is lépést tartunk a világgal, előfordulási gyakorisága semmivel sem magasabb nálunk, mint más – jólétinek nevezett – országokban. A szakemberek másik csoportja ugyanakkor azt állítja, hogy hazánkban évről évre nő az érintettek száma. 

Becsült adatok szerint Magyarországon ez idő szerint mintegy kétszázezer embernél regisztrálhatók a hangulati és érzelmi instabilitás enyhébb vagy kifejezetten súlyos tünetei. 

A „depressziós nemzet vagyunk” álláspontját képviselők azzal érvelnek, hogy ennek az emberi életminőséget, sőt az életkilátásokat is súlyosan veszélyeztető pszichiátriai betegségnek a kialakulásában – a genetikai és hormonális tényezők mellett – nagy szerepet játszanak bizonyos, kedvezőtlen jelenkori pszichoszociális tényezők is, amelyekből egyre több van mindennapi életünkben. Ilyenek: a felgyorsult életvitel, ami károsan hat az egyén lelki egyensúlyára, a munkahelyi túlterhelésből, bizonytalanságból, a magánéleti elvárásokból, konfliktusokból, az emberi kapcsolatok fellazulásából, az egyén anyagi gondjaiból származó tartós stressz. A szociális támasz, az énerősítő tényezők hiánya vagy gyenge volta, az intim kapcsolatok és a szociális integráció hiánya nyilvánvalóan növeli a depresszió kialakulásának valószínűségét. Ezek olyan rizikófaktorok, amelyek elbizonytalanítják az egyén önértékelését, következesképp hatnak a teljesítőképességére, aláássák a megküzdési készségét, majd a lelki-testi egészségét. 

Ez a mentális zavar, pszichiátriai betegség legnagyobb arányban Afganisztán, legkisebb mértékben Japán népességét sújtja, Közép-Amerikában, Közép- és Délkelet-Ázsiában pedig a munkaképtelenné válás vezető oka. 

Amennyiben a kezeletlen betegek száma ilyen ütemben nő – és nemcsak itt-ott a világban, de nálunk is –, úgy tíz éven belül ez lesz a második leggyakoribb, a munkaképesség-csökkenéséhez vezető pszichés betegség (amely több mint kétszáz, munkaképtelenséget okozó megbetegedéssel, balesettípussal hozható összefüggésbe). 

Egyetemi kutatók százai vizsgálják világszerte, hogy milyen következményei lehetnek a depresszió terjedésének, ha azt a szakemberek – a különféle kezelési módokkal – nem tudják megállítani. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a pszichiátriai betegség súlyos terheket ró mind az adott társadalom egészére, mind az egyénre.

 

Hogy is állunk?

 

Az egyéni tehertételek/következmények között az egzisztenciális ellehetetlenülés mellett a legsúlyosabb következményként az öngyilkosságot tartják számon a szakemberek. Ezek száma az elmúlt 45 évben világszerte meredeken, azaz 60 százalékkal emelkedett. (A „befejezett” öngyilkosságok a világon mindenütt a férfiaknál, az öngyilkossági kísérletek pedig a nőknél gyakoribbak.)

Az önpusztításra való hajlam Magyarországon sok száz éve közismerten magas. Ezek 80 százalékának hátterében – ma már tudományos kutatásokkal igazoltan – a depresszió áll. Hazánkban 2010-ben százezer emberből mintegy huszonöt lett öngyilkos, de az ilyen irányú kísérletek száma jóval magasabb (15-20 próbálkozás közül általában egy végződik halálesettel) volt. 

Becsült adatok szerint a nem kezelt depressziós betegeknek mintegy 20 százaléka vet véget életének, 35-50 százalékuk legalább egyszer megkísérli az önpusztítást, amit hosszabb-rövidebb idő elteltével egy újabb, már „sikeres” próbálkozás követ. 

Míg a nyolcvanas évek közepén még közel 5000 magyar lett öngyilkos, a rendszerváltozást követő évektől 2006-ig az öngyilkosságok száma csökkenő tendenciát mutatott, és kb. felére csökkent a nyolcvanas évekéhez képest, majd néhány éven át stagnált. Ez nemcsak a viszonylag jól működő szakellátó rendszernek (pszichiátriai szakrendelések, kórházi osztályok, az Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet működésének, a lelkisegély-szolgálatok, mentálhigiénés központok létrejöttének) volt köszönhető, hanem a pszichológiai ismeretterjesztésnek is. 

 

Sajnos az utóbbi öt-hat évben az öngyilkossági statisztika ismét romló tendenciát mutat. A 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta egyes országokban – például Görög-, Olasz- és Írországban, valamint a legsúlyosabb gazdasági megszorításokat végrehajtó balti államokban, illetve a kelet-európai országok közül elsősorban Magyarországon – sajnos újra növekszik a depresszió és a vele összefüggésbe hozható öngyilkosságok száma is. 

 

Magyarország mára az öngyilkossági „világranglistán” a hatodik, Európában a második helyet foglalja el (csak Litvánia előz meg bennünket). Az „élen” állók között találjuk Lettországot, valamint Fehéroroszországot és Oroszországot is. 

 

Abban ugyan megoszlik a hazai pszichiáterek véleménye, hogy depressziós nép vagyunk-e, abban azonban mindkét „tábor” egyetért, hogy a betegség korai felismerésével, hatékonyabb, komplex (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelésével a kór tünetei mérsékelhetők, a depresszív időszakok visszatérése ritkítható, az egyén életminősége javítható, és az öngyilkosságok száma is jelentősen csökkenthető.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

AZ ÁLMOSSÁG MELLETT MÁR A VÉRNYOMÁSA IS...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 15. A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA November...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Komáromi János: ŐSZI KÉP levélrozsdákat érlel az ősz ...

Rádiné Zsuzsa 4 órája új blogbejegyzést írt: A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: IGAZAK ÁLMA

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_talaltam_egy_szotyolat_2109310_6289_s

Miclausné Király Erzsébet írta 5 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben Szerelemben, ...

Rádiné Zsuzsa 10 órája új blogbejegyzést írt: PROGRAMOK Ahogy ritkán látjuk Európát

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu