A három legnagyobb magyar természetvédő civil szervezet károsnak, alkotmányellenesnek és szakmailag indokolatlannak tartja a múlt héten az országgyűlésnek benyújtott állami földvagyonról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Parlament mai ülésén tárgyalnak. A természetvédők a nemzeti park igazgatóságok jogosultságait csorbítani szándékozó jogszabálytervezet visszavonását kérik a kormánytól.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ellenzi azt a törvényjavaslatot, amelynek az általános vitája ma kezdődik meg a Parlamentben. A tervezet főszabályként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tenné át az állami földek vagyonkezelését. Ez a rendelkezés a nemzeti park igazgatóságokat sújtja leginkább. Az igazgatóságok jelenleg mintegy 300 000 hektár védett állami tulajdonú földterülettel rendelkeznek, amely vagyon kisajátítás és elővásárlás révén folyamatosan gyarapszik.

Az új jogszabály értelmében összevont földterületnek azonban utóbb csak azt a részét kapnák meg a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart.

"Elhibázottnak, károsnak és indokolatlannak tartjuk az előterjesztést. Meggyőződésünk, - ahogyan ezt több, napvilágot látott gyakorlati példa is igazolja - hogy az NFA nem képes olyan hatékonyan ellátni a természetvédelmi jellegű feladatokat, mint a kifejezetten erre a célra létrehozott nemzeti park igazgatóságok, amelyek működésével kapcsolatban nem merültek fel problémák. A védett területek állami tulajdonba kerülésének eredeti célja a természetvédelem, tehát egy olyan szervezetnek kell kezelnie a területeket, amelynek elsődleges feladata a természetvédelem" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jövő nemzedékek szószólója tavaly decemberi állásfoglalása szerint minden olyan esetleges átszervezés, amely során a vagyonkezelés a nemzeti park igazgatóságoktól egy nem természetvédelmi alapfeladatra rendelt szervhez kerül át, sértheti az egészséges környezethez való alapjogot és alkotmányos visszásság aggályát veti fel" - mondta el Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. "Mivel a jogszabálytervezet az elért környezetvédelmi szinttől való visszalépés alkotmányos tilalmával ellentétes, az esetleges elfogadása esetén buzdítani fogjuk az arra illetékes szerveket, hogy forduljanak az alkotmánybírósághoz" - jelezte aggályaikat az igazgató. 

"A természetvédelmi szempontok mellett társadalmilag is aggályosnak tartjuk az előterjesztést.

A tervezet nem rendezi megnyugtatóan a nemzeti park igazgatóságok feladatáthelyezés miatti bevételcsökkenését. A gazdák jogbiztonságát veszélyezteti, hogy a tervezet bizonyos keretek között felbonthatóvá tenné a jelenlegi haszonbérleti szerződéseket. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a kormány a törvényjavaslat előkészítésébe nem vonta be a társadalmi szereplőket, mint például a témával foglalkozó civil szervezeteket, vagy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot" - tette hozzá Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A természetvédő szakmai civil szervezetek szorgalmazzák, hogy az Országgyűlés ne fogadja el a jogszabálytervezetet.

Magyarország 3 legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és a WWF Magyarország megítélése szerint a hazai természetvédelemben zajló átalakítások egyre inkább rontják a szektor létezésének feltételeit. Véleményük szerint az utóbbi bő évtizedben folyamatosan csökkennek az ágazat lehetőségei, és gyengül stratégiai jelentősége. Mindez annak ellenére történik, hogy a természetvédelmi problémák tünetei egyre markánsabban követelik a megfelelő társadalmi választ.