Az etnikai alapú konfliktusok mellett egyre többször fordulnak elő Afrikában a klímaváltozás okozta összecsapások. A halászati jogokért és legelőkért vívott küzdelmekben a nők és a gyerekek a legkiszolgáltatottabbak. A Rádió Orienten Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértő kiemelte, a kontinens gyermekeinek az alultápláltság, az ivóvízhiány és a fertőző betegségek mellett az árvasággal, a gyermekkatonasággal, továbbá a milíciák kegyetlenségeivel is meg kell küzdeniük.

Szenegál az afrikai kontinens legnyugatibb pontja. A 14 milliós ország politikailag stabil, jó az egészségügyi rendszere, a közbiztonsága és infrastruktúrája. Ennek ellenére, számos nehézséggel küzd az állam: a szaharai övezet élelmezési problémája és az ivóvízhiány itt is akut.

A Rádió Orienten Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértő kiemelte, a gyermekek alultápláltságát nem az élelem kevés mennyisége, hanem annak rossz minősége okozza. „Szinte minden nap kuszkuszt és rizst esznek puhára főzött zöldségfeltéttel és kevés hallal vagy csirkével. Az egyoldalú táplálkozás miatt ugyanúgy kialakulhat az alultápláltság.”

A városiak 93 százaléka nem jut tiszta ivóvízhez

Szenegálban a városi régiókban élők 93, míg a vidékiek 58 százaléka nem jut tiszta ivóvízhez. „A csapvizet nem lehet fogyasztani, ám annak tisztítása luxus lenne a helyieknek. Emellett a húszperces forralás gyakorlata sem elterjedt” - az alultápláltság és az ivóvízhiány pedig táptalaja a betegségeknek. Szilasi Ildikó Hermina kiemelte, szerencsére Szenegálban nagyon alacsony a HIV-fertőzöttség aránya, mindössze 0,5 százalék. „A szülők iskolázottsági szintje meghatározza a betegségek arányát és meglétét” - hozzátette, az anya iskolázottsága csökkenti a gyermekeknél előforduló betegségeket, továbbá az iskolakerülést.

A lakosság közel fele analfabéta

Afrika-szerte komoly problémákat okoz az oktatási rendszer hiánya. A nemzetközi donorok próbálják elérni, hogy minden gyermek legalább az általános iskolát ingyen elvégezhesse. „Szenegálban az általános iskolás gyermekek közel 73 százaléka tanul, ám ez is jelentősen elmarad a 93 százalékos előirányzott célértéktől” - hozzátette, az országban így is körül-belül 50 százalékos az analfabéták aránya.

Keresetkiegészítés tízévesen

Afrikában a 11-12 éves lányok és fiúk már teljes mértékben készek a felnőtt életre – hangsúlyozta a szakértő. Rámutatott, a lányokat pici koruktól testvéreik ellátására, a háztartási munkák elvégzésére nevelik. A fiúkat pedig egyes kultúrákban már 8-10 éves korukban felnőtté avatják. „Akik a mi kultúránkban féltve őrzött gyerekek, azok az afrikai közegben felnőttek és önállóak” - hozzátette, ez társul a szülők szűkös anyagi lehetőségeivel. Így a gyermekek sok esetben a keresetpótlás miatt dolgoznak, többnyire mikroszolgáltatásokat nyújtanak.

Szenegálra ugyan kevésbé jellemző, ám a bányaterületeken elterjedt gyakorlat a fizikai gyermekmunka. „Ezeken a területeken a gyerekek brutális fizikai munkát végeznek, sok esetben veszélyes eszközökkel” - kiemelte, az adósrabszolgaság a régióban kevésbé elterjedt, ám a családtagok közötti vándorlás gyakori jelenség. „Az UNICEF adatai szerint a 18 év alatti gyerekek mindössze 57 százaléka él biológiai szüleivel. Az iskolás korú lányok sok esetben kvázi házicselédként segítenek a rokonok gyerekeinek felnevelésében.”

Egyre gyakoribbak a klímaváltozás okozta konfliktusok

Az etnikai alapú konfliktusok mellett egyre többször fordulnak elő Afrikában a klímaváltozás okozta összecsapások. „A hatalmas fogyasztással összefüggő globális felmelegedés a világ legszegényebb régióiban csapódik le legradikálisabban. Az egyensúly megborulása pedig drámai következményekkel jár” - Szenegál Tiszteletbeli Külgazdasági Tanácsosa rámutatott, a többnyire halászati jogokért és legelőkért vívott küzdelmekben a nők és a gyerekek a legkiszolgáltatottabbak.

120 ezer gyerekkatona van Afrikában

Világszerte közel 300 ezer fiatalkorút soroztak be katonának. Ebből 120 ezer az afrikai kontinensről kerül ki. „Leginkább az eltérő politikai és szubregionális gazdasági érdekekért harcoló milíciák és fegyveres alakulatok alkalmaznak 15 év alattiakat” - hozzátette, főleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban okoz problémát a gyermekkatonaság.

Egy gyerek kevesebbet eszik, továbbá kisebb ruhát kell neki varratni. Emellett jobban megfélemlíthető és betörhető, könnyen lojálissá válik. A kicsik pszichológiailag még nem elég érettek arra, hogy felmérjék tetteik súlyát és következményeit, így könnyebben teljesítik a parancsokat – sorolta a gyermekek besorolásának okait a vendég.

Kongóban a lányok oldalán a gyermekanyaság jelent további problémát. Az Afrika-szakértő elmondta, ez szintén egy fegyver a milíciák kezében, mivel egész falvakat és közösségeket tör meg. „Embereket nem csak fegyverrel lehet tönkretenni, hanem ehhez hasonló demoralizáló eseményekkel” - a vendég további gyakorlatként a tömeges nemi erőszakot emelte ki.

Problémás a rehabilitáció

A rehabilitációt segítő szervezetek első lépcsőben a fizikai sérüléseket látják el, majd ezt követi a trauma pszichológiai feldolgozása. 'A programok hatékonyak, azonban a konfliktusos helyzetek megoldása nélkül nem szűnik meg a gyerekek visszakerülésének veszélye' - a vendég rámutatott, a helyi alakulatok folyamatosan rabolnak el kicsiket, továbbá hosszútávú perspektíva nélkül sokan önként választják újra a milíciákat.