Gellért termálfürdő, Budapest
Fotó: Katatonia82/dreamstime

A hazai termálvizek hasznosítása nagy lendületet kapott, amikor Balogh Jenő, mérnök vezetésével a Mélyépítési Tervező Vállalaton belül, 1954-ben létrejött, majd harminc évig működött a Termálvíz-hasznosítási osztály. Ezekben az évtizedekben az osztály munkatársai az országban megvalósult termálvíz- és geotermikus hőhasznosító beruházások 70 százalékának tervezésében vettek részt, és számtalan – mai szemmel is időszerű – kutatást végeztek, mint például az energetikailag hasznosított termálvíz visszasajtolási lehetőségeinek kidolgozása.

A száz éve született Balogh Jenőről fiával, Balogh Ákossal beszélgettem, aki több mint 25 évig dolgozott együtt apjával a magyarországi termálvizek hasznosításában.

Miben állt édesapja munkájának jelentősége?

Édesapám a Fővárosi Fűtéstechnikai Iroda épületgépészeként kapta a megbízást, hogy az addig csak fürdésre használt budapesti termálvízkutak további hasznosítását dolgozza ki. Nevéhez köthető a geotermikus városfűtések megvalósítása, különböző fürdőlétesítmények hévízellátásának megoldása és körülbelül 600 000 négyzetméternyi területű termálvízzel fűtött fóliasátor és növényház tervezése az Alföldön.
Balogh Jenő munkájának eredményeként jött létre az egyik legkorábbi kommunális hasznosítási megoldás Budapesten, a 13. kerületben, Újlipótvárosban.

A második világháborút követő energiahiány miatt - a Margitszigeten, 1936-ban fúrt termálkútból átvezetett gyógyvizet használták a háztartásokban fürdésre és fűtésre. Az 5300 lakás ellátását biztosító rendszer akkoriban Európa legnagyobb ilyen létesítménye volt és közel 35 évig működött, miközben az ott élők nem is tudtak róla, hogy otthon gyógyvízben fürdenek. A Budapest alatti termálkarszt védelme és a gyógyvízkincs felértékelődése miatt a kút vizének ilyen célú hasznosítása már nem volt lehetséges, így azóta átálltak a hálózati vezetékes víz felmelegítésére.

A hazai termálvizek hasznosítása nagy lendületet kapott, amikor Balogh Jenő vezetésével létrejött a Mélyépítési Tervező Vállalaton belül működő Termálvíz-hasznosítási osztály.

A hazai termálvizeket tehát környezetbarát energiatermelési megoldásként is lehetne hasznosítani?

A magyar termálvizek geotermikus erőművek létesítésére - részben magas sótartalmuk, részben a vulkanikus tevékenység következményeként felmelegedett vizekhez képest, viszonylag alacsony hőmérsékletük miatt - nem igazán alkalmasak, viszont hőenergiájuk kiválóan használható épületek, melegházak fűtésére. Az Alföldön létesített kertészetek termálvizes fűtésével évente két nagyvárosnyi - 80 millió köbméter - import gáz behozatalát takarítják meg, ráadásul nem jelentkezik a gázfűtés esetén légkörbe kerülő káros emisszió.

Milyen jövő vár a magyar termálvizekre? A már megvalósult alkalmazásokon felül mire számíthatunk még?

A termálvíz-hasznosításban rengeteg még a kiaknázásra váró terület. A jövő továbbfejlesztéseit illetően lehetőségeink korántsem merülnek ki a kommunális fűtésben és a gyógyvízturizmusban; a termálvízre alapozott intenzív haltenyésztést, biotermékek előállítását és legfőképpen mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeket: csirkekeltető telepek és istállók hőellátását, takarmány-, zöldség-, vagy gyógynövényszárítók létesítését is magukban foglalnak.

Az interjút készítette: Molnár Eszter