Amióta megépítették a norvég Spitzbergák föld alatti vésztárolóját, először kértek ki magvakat.
Fotó: Profimedia
A szíriai polgárháborúban károkat szenvedett a közel-keleti magbank,
és a szárazsághoz jól alkalmazkodó növények, többek között búza-, árpa-
és fűmagvakat tartalmazó mintákat kértek a közel-keleti kutatók, hogy a
szír Aleppo városa melletti, háborús károkat szenvedett magbank mintáit
pótolják.
„A gabona- és más élelemnövények magvait tároló, az Északi-sarktól
1300 kilométerre, Norvégia és Európa legészakibb területén épített
Svalbard Global Seed Vaultban őrizzük azokat a mintákat, melyekkel a
Föld táplálékellátását és a növényvilág biodiverzitását, vagyis faji
sokszínűségét igyekszünk biztosítani” - mondta Brian Lainloff, a norvég
tárolót üzemeltető Global Crop Diversity Trust szóvivője.
A Spitzbergákon (norvégul Svalbard) 2008-ban nyitott magbankot azért
építették, hogy globális katasztrófák - többek között atombaleset vagy
betegségek okozta vészhelyzet - esetén megóvják a bab-, rizs-, búza- és
más termények magvait. A bank több mint 860 ezer mintát tartalmaz, ezek
szinte a világ összes országából származnak. Ha megszűnne az
áramszolgáltatás, az állandóan fagyott föld mélyén még kétszáz év alatt
sem olvadnának fel a magvak.
Az aleppói magbank, főként a közel-keleti országok számára nevelt és
juttatott terménymagvakat, még a háború alatt is működött egy ideig, ám
mostanra nem volt képes ellátni a feladatát. Grethe Evjen, a norvég
mezőgazdasági minisztérium munkatársa elmondta, hogy a mintákat a Száraz
Területek Agrárkutatási Központja (ICARDA) kérte. A szervezet központja
2012-ben Aleppóból Bejrútba költözött a harcok elől.
Az ICARDA a norvég tárolóban elhelyezett 325 dobozából majdnem 130-at
kért vissza, ami összesen 116 ezer mintát tartalmaz - közölte Evjen. A
küldeményt a dokumentumok elkészítése után indítják útjára. Ez lesz az
első alkalom, hogy mintákat emelnek ki a bankból.
National Geographic fotóit láthatják a svalbardi magbankról.
Kommentáld!