A Föld legmagasabb aktív vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő, 6893 méter magas Ojos del Saladóra indulnak a hétvégén magyar kutatók, hogy a klímaváltozás hatásait vizsgálják.

Az expedícióról tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció első szakaszában, 2012-ben a kutatók műszereket telepítettek az Andokban található vulkánra, a február 3-án induló második expedíció elsődleges célja pedig az lesz, hogy begyűjtsék a műszerek által rögzített adatokat, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás jobb megértéséhez.

Nagy Balázs, az expedíció vezetője elmondta: több hetet töltenek majd a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegyen, ahol az eddig mért - többnyire hőmérsékleti és nedvességre vonatkozó - adatok begyűjtése mellett újabb mintákat is vesznek. Az Atacama-sivatag és a Száraz-Andok extrém terepe kiváló "indikátorhelyszínnek" számít a kutatásokhoz.

A kutatóúthoz kapcsolódva általános és középiskolásoknak szóló online vetélkedő is indul az expedíció honlapján - atacama.expedicio.eu - Kövesd a Kutatókat! címmel. A kéttagú csapatoknak négy fordulóban kell megválaszolniuk a Chiléről, a vulkánosságról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket.

Az expedíció résztvevői a felkészülést segítő keszonkamrás kezelés után indulnak a Föld legmagasabb tűzhányójára. Szolnoki Nikolett, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) részeként működő Hiperbár Centrum főorvosa arról beszélt, hogyan segíti a keszonkamra - más nevén hiperbár kamra - a kutatókat a fizikai felkészülésben. Mint mondta, a kamrában ülők magasabb nyomáson lélegeznek, így növelik az oxigénbevitelt, ez pedig javítja a teljesítményt: többet bírnak és hamarabb kipihenik magukat.

Nem csak fizikailag nehéz azonban a magashegyi akklimatizáció. Nagy Balázs kiemelte, hogy a hegyen töltött napok folyamán a gondolkodásuk is megváltozik: "csőlátók" lesznek, ami nagyon megnehezíti a kreatív, tudományos munkát.

"A hegyen nem olyan racionális a gondolkodásunk, mint itt lent. Ezért fontos az előzetes tervezés, mert fönt könnyen elfelejtjük, hogy mi is pontosan a feladatunk" - fogalmazott a kutatóexpedíció vezetője, akinek társai Heiling Zsolt, Mari László és Nemerkényi Zsombor lesznek a túrán.

Az Ojos del Saladót először 2010 elején mászták meg magyarok: akkor Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás jutott fel a kráter szegélyén emelkedő sziklás főcsúcsra. A hegy száraz környezetben, hegyi sivatagok fölött magasodik, lábánál sós tavak, só- és kősivatagok húzódnak, a legközelebbi megbízható ivóvíznyerő hely 250 kilométer távolságban található.

A tűzhányó nagy magassága és a rendkívül szélsőséges időjárás miatt sokáig kívül esett a részletes földtani és földrajzi vizsgálatokon, a legutóbbi, 700-1000 évvel ezelőtti kitöréséről is csak hozzávetőleges adatok születtek.