Természet: TERMÉSZET A hálójával katapultáló pókot vizsgáltak

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17372 db
  • Videók - 6899 db
  • Blogbejegyzések - 16464 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17372 db
  • Videók - 6899 db
  • Blogbejegyzések - 16464 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17372 db
  • Videók - 6899 db
  • Blogbejegyzések - 16464 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17372 db
  • Videók - 6899 db
  • Blogbejegyzések - 16464 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.





Az izommunkával elérhető erőhatás rengeteg élőlény, így a pókok körében is igen elterjedt, az azonban rendkívül ritka, hogy valamely külső energiatároló eszközt is segítségül hívjanak.

FORRÁS: WIKIPEDIA

Egy aprócska amerikai pók, a Hyptiotes cavatus, amely a derespókok (Uloboridae) családjába tartozik, két okból is kilóg póktársai közül: egyrészt nem rendelkezik méregmiriggyel (ez az egész családra jellemző), mivel ezt az evolúció során elveszítette, másrészt a háromszög alakban szőtt hálóját egészen különleges módon használja fel a vadászat során. Ez utóbbi képezte a vizsgálatok tárgyát, amelyről a PNAS folyóirat 2019. május 13-án számolt be.

A pók, miután elkészíteti hálóját, erősen kifeszíti úgy, hogy a hálót tartó rugalmas selyemszálat a lábaival behúzza, hasonlóan ahhoz, ahogyan a porszívó feltekercseli a vezetékét. Amikor a hálóba csapódik a zsákmány, a pók elengedi a behúzott tartófonalat, s ezzel az addig a szálban tárolt feszültség mozgási energiává alakul, szó szerint kilövi magát a pók a zsákmánya irányába. Amint a hálón megszűnik a feszítő hatás, nemcsak a pók katapultál, hanem maga a háló is rágabalyodik a rovarba, s sokkal jobban rátapad a ragacsos szál, mintha csak simán az ütközés eredménye volna – ahogyan ezt a „hagyományos” keresztespókoknál láthatjuk. Mivel e pókocskának nincs mérge, ezért különösen fontos számára, hogy a háló valóban rabul ejtse a zsákmányt, hisz ezzel teszi mozgásképtelenné az áldozatát. A tapadó szálak rögzítik a rovart, így az nem tud kiszabadulni, s amint a vadász odaért, azonnal be is csomagolhatja még további selyemszálakba.

 

A pókot laboratóriumban vizsgálták meg amerikai kutatók, nagy sebességű kamerákkal rögzítették a viselkedését a zsákmányejtés során, és megmérték, hogy pontosan mekkora erőhatás lép fel annak egyes fázisaiban. A mérések alapján a pók, amint elereszti a tartófonalat, 772 m/s2 gyorsulást érhet el, a sebessége pedig 2,15 m/s lehet. Mintegy 3 cm megtétele után a háló ismét megfeszül, majd oszcillálni kezd. Megfigyelték azt is, hogy amennyiben nincs a hálóban zsákmány, maga a háló nem gabalyodik össze, ezt csak a beletapadt rovar jelenlétében teszi. Ez lehetővé teszi a pók számára azt, hogy ne menjen tönkre a háló, ha mégis kiszabadulna idő előtt a rovar, vagy akkor, ha a pók azért katapultálta magát, mert egy rá leső ragadozó támadása elől menekült így.

A pók mozgásához sokkal nagyobb energia szükséges, mint amit a puszta izomerejével képes lenne kifejteni, ez abból derült ki, hogy a mért mozgáshoz 145 milligramm tiszta izomtömegre lenne szüksége a póknak, miközben ő maga szőröstől-bőröstől csupán 7 milligramm tömegű. Ez az első olyan eset, hogy egy állatnál külső eszközzel erősített teljesítményt mérhettek. Ezt eddig csak az ember esetében ismertük, a módszer például arra hasonlít, ahogy egy íjat megfeszít az íjász.

A pók különleges viselkedését már a 19. században is megfigyelték, azonban senki se mérte mostanáig a hálós katapultálás fizikáját.
FORRÁS: WIKIPEDIA

Az egyelőre nem világos, hogy a pókocska miként képes ennyire jól megfeszíteni a tartószálát, mivel a lábain semmi különleges képződményt nem találtak eddig, ami alkalmassá tenné rá, ha ezt sikerül kideríteni, annak emberi alkalmazási lehetőségei is lehetnek.

Feltételezhető, hogy nem ez az egyetlen pók, amely hasonló módon képes a tárolt energiát mozgássá alakítani, így bőven van még kutatni való a témában.

E póknem egy képviselője hazánkban is él, ez a furcsapók (Hyptiotes paradoxus), fenyőfákon lakik, bár az apró, 3-6 mm mérete és környezetébe olvadó szürkés, drappos színe miatt igen nehéz rátalálni. Ha megpróbáljuk megkeresni, a fenyőfák levél nélküli, száraz ágacskáin nézelődjünk, ezeken a helyeken építi fel selyemkatapultját. Mivel alapvetően gyakori állatról van szó, talán sikerül vele találkozni is, ha egy fenyvesben járunk.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 1 órája új blogbejegyzést írt: Kincskeresők, varázsszerek

Rádiné Zsuzsa írta 15 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

KETTŐSFRONT ROBOG ÁT FELETTÜNK! Szombaton ...

Rádiné Zsuzsa írta 22 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

DECEMBER 13. EZEN A NAPON - Meghalt XANTUS ...

Miclausné Király Erzsébet írta 1 napja a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Olvasó lány Megszűnik a külvilág, amint a ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu