A Somló várától, mikor az északi szél kitisztítja az égboltot, ellátni a határ túloldalán fekvő hegyekig. Látni a havas csúcsokat, a legszembetűnőbb hegy a Schneeberg. Ha itt járok, mindig arra gondolok, hogy Sopronnál átlépve a határt már közel van ez a hegy, ahol hozzánk legközelebb már magashegyi madarakat, növényeket és láthatunk. Rendszerint kisvasúttal felkapaszkodunk a tetőre, utunk mesés erdőkön és csodás alpesi réteken vezet át. Innen pedig gyalog jövünk le kellemes turistautakon, itt gyakran találkozunk havasi csókákkal. A menedékház környékén a turisták etetik őket, így roppant bizalmasak, akár az ember kezéből is kikapkodják a felkínált kiflivégeket.
Kilátás a Somlóról
FORRÁS: IFJ. VASUTA GÁBOR
A havasi csókának két magyarországi előfordulása is ismeretes. 2010 októberében bukkant fel Zala megyében, 1933. január 24-én a Vas megyei Döröskén egy példányt lőttek, amely a körmendi általános iskola madárgyűjteményében a mai napig látható preparátumként. A harmincas években a természetvédelem még gyerekcipőben járt, kizárólag úgy fogadtak el ritka madárfajokat hazánk területéről, ha azokat elejtették és a Természettudományi Múzeum madárgyűjteményének a preparátumai közé kerültek. A havasi csóka a magas hegységekben az alpesi zónától a hóhatárig terjedő területeken fészkel. Szívesen költ kisebb kolóniákban. Fészkeit sziklafalak mélyedéseibe, kisebb üregeibe, sziklaodúiba rakja, de gyakran megtaláljuk romokon, tornyokon, sőt alagutakban is. A fészekalap ágakból, gyökerekből, fűszálakból áll, ezt szőrrel és tollal béleli puhára. Évente csak egyszer költ, 4-5 tojást rak. A költés május közepétől június közepéig eltart.
Havasi csóka
FORRÁS: IFJ. VASUTA GÁBOR
Havasi csóka
FORRÁS: IFJ. VASUTA GÁBOR
Tápláléka apró gerincesekből, pókokból, rovarokból áll, de növényi részeket is fogyaszt.
A havasi szürkebegyezés közben gyakran vágyat érzek, egy májusi schneebergi túrához, ilyenkor egy másik havasi fajjal a csodaszép, sárga csőrű havasi csókával találkozhatok.
Kommentáld!